Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
AZ OSzDMP ÉS A NEMZETISÉGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK EGYESÜLÉSE 107 Határterület Szociáldemokráciájának képviselete is, amelyet e szervezet kongresszusán választanak meg."8 2 A lett szociáldemokrácia csatlakozási szabályzatának utolsó pontja már nem váltott ki polémiát. Az agrárkérdésben követelt önálló véleményalkotás jogát Gartman a következőkkel indokolta: „A mostani kongresszuson elfogadott agrárprogram még ismeretlen pártunk előtt, és mi küldöttek erre vonatkozóan nem rendelkezünk semmilyen utasítással. Ami előző politikánkat illeti, mi mindig a felosztás ellen agitáltunk, miközben a program megengedi a nagy kapitalista gazdaságok felosztását. Az agrárkérdés számunkra taktikai és nem programkérdés."83 A kongresszus tiszteletben tartotta a lettek különvéleményét. Már csak azért is erre kényszerült, mivel az LSZDMP az egyesülés szempontjából ultimativ feltételnek tekintette, hogy ne legyen számára kötelező az OSZDMP agrárprogramja.84 Ennek megfelelően a lett párt belépési tervezete kimondta: „A Lett Határterület Szociáldemokráciájának a különleges helyi viszonyokra való tekintettel joga van arra, hogy önállóan foglaljon állást az agrárkérdésben a lett határterületen. Ezért az OSZDMP agrárprogramjához megjegyzést kell fűzni, hogy ez a program nem kövelező a Lett Határterület Szociáldemokráciájára. Az LSZDM P és az OSZDM P egyesülése esetén a legközelebbi országos pártkongresszuson felül kell vizsgálni az OSZDMP programjának azokat az általános elvi jelentőségű pontjait, amelyekkel szemben az LSZDM P-nek ellenvetései vannak."8 5 82 Az SZKP határozatai, I. köt. i. m. 152. A kérdéses pont szavazásáról lásd a kongresszusi jegyzőkönyv 419-420. oldalait. 83 Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 420. Az OSZDMP agrárprogramjának vitájában a lett küldöttek részletesen kifejtették pártjuk álláspontját erről a kérdésről. Mint Ribak (A. Busevic) elmondta, az ő vidékükön mind a nacionalizálás. mind a municipalizáció a nagy födlbirtokok felosztását eredményezné, amit ők nem tartanak kívánatosnak. Részletesen ismertette az LSZDMP 1906 márciusi konferenciájának határozatát a falusi viszonyokról, mely a baltikumi földtulajdonviszonyok kapitalista jellegéből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi forradalmi pillanatban a proletariátus feladata falun nemcsak a nemeseknek a munkásokkal szembeni mostani monopolhelyzetének a megszüntetésében rejlik, hanem minden politikai kiváltságuk megszüntetésében is, melyek zavarják az osztályharc szabad fejlődését a társadalom más rétegei körében. . ." Ribak arra is hivatkozott, hogy az agrárkérdést ők nem program-, hanem taktikai kérdésnek tekintik, s kifejezésre juttatta kétségét azzal kapcsolatban, hogy lehetséges lenne közös agrárprogramot kidolgozni egész Oroszország számára. — Ribak-Busevic beszédét lásd a jegyzőkönyv 120—124. oldalain. Lásd ehhez még a másik lett küldött, Dambit (V. V. Gyerman) hasonló szellemű és tartalmú hozzászólását: uo. 125. 84 Vinter (L. B. Kraszin), aki az Egyesített KB képviselőjeként volt tagja a nemzetiségi pártokkal való egyesülés ügyében kiküldött kongresszusi bizottságnak, az agrárprogram vitájának befejeztével terjesztette elő a letteknek azt a követelését, miszerint az agrárprogramhoz egy olyan kiegészítést kell fűzni, melynek értelmében a program nem kötelező az LSZDMP számára. Bejelentette: „Ez olyan feltétel, amit a lett elvtársak ultimativ jellegűnek tekintenek az egyesülés szempontjából." — uo. 191. A lett követelésről a küldöttek akkor nem határoztak, megbeszélését elhalasztották az LSZDMP egyesülési feltételeinek tisztázásáig. Ez az ultimativ belépési kritérium azonban az LSZDM P csatlakozásáról lefolytatott vitában — valószínűleg idő hiányában — már nem váltott ki ellenvéleményeket. — uo. 420. 85 Az SZKP határozatai, I. köt. i. m. 152.
