Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Jemnitz János: Spanyolország és a spanyol munkásmozgalom 1917-ben 1015
1026 JEMNITZ JÁNOS munkásmozgalommal, sőt még az anarchistákkal, szindikalistákkal is. Másfelől kapcsolatot kerestek a tiszti juntákhoz is, amelyek új színt jelentettek a spanyol politikai életben. Egyesek a baloldalon is bizonyos illúziókat tápláltak a juntákkal szemben. A spanyol szocialisták legbefolyásosabb vezetője, Pablo Iglesias e napokban jelentette ki e junták vezetőiről: „ezek kifejezésre juttatták, hogy nem éreznek szerelmet a monarchista rendszer iránt."34 Iglesiast — és még sokakat — megtévesztette a junták radikalizmusa, az a mozzanat, hogy a hivatalos politikai vezetés ellen fordultak. Azt azonban még nem mérték fel, hogy újfajta jobboldali radikalizmus is elképzelhető. Mindez nemzetközileg is, spanyol talajon is még új jelenség volt. Csakhamar kiderült, hogy a „megkörnyékezett" junták nemcsak a munkásokkal, hanem a burzsoázia pártjaival való szövetséget is elutasították3 5 — és végül is a „rendpárt", a kormányzat szövetségesei lettek. Gaussen említett júniusi jelentésében mélyebb elemzésre is vállalkozott. Megjegyezte: nincsen „közvetlen veszély", de minden lehetséges, bár a közvetlen forradalmat mégsem tekintette valószínűnek. Mindehhez külön „francia" értékelést is fűzött, megállapítva, hogy az „anarchia" elhatalmasodása most francia szempontból nem kívánatos, már csak azért sem, mert a katalán szeparatista vezetők franciaellenesek.3 6 Gaussen után két nappal június 15-én Geoffroy is jelentést küldött Párizsba. A követ jelentése sokkal megnyugtatóbb jellegű. Aláhúzta, hogy a baloldal nem egységes, s külön azt is, hogy a két nagy szakszervezet, a szocialista UGT és az anarcho-szindikalista CNT között nincs semmiféle kapcsolat.37 Ebben Geoffroy nyilvánvalóan tévedett : már az 1916. decemberi egynapos általános sztrájk is úgy ért el figyelemre méltó sikert, hogy a két szakszervezet összefogott, s még összekötő bizottságot is létrehozott.38 Ez a kapcsolat később sem szakadt meg, újabb találkozókra is sor került. Ennek olyan látványos mozzanatai is voltak, mint az UGT és a CNT vezetőinek március végi nyilatkozata, amelyben elvi alapon előre meghirdették az általános sztrájkot; időzítését tartották csak fenn a későbbi alkalmas és szükséges időre. Gaussen és Geoffroy értesülései azonban nemcsak abban a vonatkozásban nem voltak pontosak, hogy nem mérték fel a szakszervezeti mozgalomban a hasadások ellenére is újra és újra megvalósuló egységet. A francia diplomácia tévesen értékelt, 34 Fernando Diaz-Plaja: Espana, los anos decisivos: 1917. Barcelona, 1969. 3. 35 A visszautasításnak nagy történeti irodalma van. Erre még visszatérünk. 36 A. D. 479. köt. 37 Uo. 38 Az 1916. decemberi sztrájkról magyarul vö. Jemnitz J. Fordulat, i. m. 257—259. 39 E március 27-i nyilatkozatban a két szakszervezet az uralkodó osztályoktól „a rendszer mély megváltoztatását" és azt követelték, hogy biztosítsák a népnek „a tisztes élet minimális feltételeit", hogy a munkásosztály „meghatározott időtartam nélkül" azért alkalmazza „legerősebb fegyverét.az általános sztrájkot", hogy mindezt kikényszerítse. (Juan José Moralo: Pablo Iglesias Posse. Barcelona. 1968. 157.
