Századok – 1987
KRÓNIKA - Magyar Történelmi Társulat hírei 1004
KRÓNIKA 1007 lem által kiadott ediktum 300. évfordulója alkalmából. Ez az ediktum a XIV. Lajos által kiűzött francia reformátusoknak az országban való befogadást, számukra a teljes vallási és tevékenységi szabadságot biztosított. Az elkövetkezendő években mintegy 25 000 hugenotta települt le a 30 éves háború által elpusztult Brandenburgban. Munkásságuk jelentősen hozzájárult az ipar és a kereskedelem és a tudományok fellendüléséhez. A konferencián francia, NSZK-beli és holland történészek mellett a Magyar Történelmi Társulat képviseletében Benda Kálmán vett részt, és A camisardok Magyarországra telepítése. Egy meghiúsult terv 1704-ben címmel tartott nagy érdeklődést kiváltó előadást. A XVIII. Mogersdorfi Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion 1986. évi összejövetelére június 30 — július 4. között Mariborban került sor. (A beszámolót ld. a Századok 1986. 5. számban) Területi csoportok A budapesti rendezvények felújításának első lépéseként a Társulat és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1986. december 15-én a budapesti Kossuth klubban A munkáshatalom megvédésének és a párt újjászervezésének tapasztalatai címmel rendezett emlékülést. Adóm György, a TIT elnökének megnyitója után Izsák Lajos: A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány megalakulásának történelmi jelentősége; M. Szabó Miklós: A magyar fegyveres erők és a konszolidáció és Németh József: Értelmiség és konszolidáció 1956—62. címmel tartottak előadást. A sok hallgatót vonzó program Balogh Sándor a M TT elnöke összefoglaló, tudományos álláspontját is kifejtő zárszavával ért véget. A Csongrád megyei Csoport, más megyei és szegedi intézményekkel közösen rendezett ülésén 1985. december 29-én Gyimesi Sándor adott tájékoztatást a XVI. Történész Világkongresszus munkájáról. A beszámolót kötetlen beszélgetés követte. A Dél-Dunántúli Csoport és a Pécsi Akadémiai Bizottság 1985. december 3-án rendezte meg T. Mérey Klára: A Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején c. müvének vitáját. A vitában érintett megyék képviseletében Kárpáti Andrásné, Szili Ferenc. Bősze Sándor, Szita László fejtették ki a megyékra vonatkozó sajátosságokat. A felkért hozzászólók referátumai után élénk vita bontakozott ki, mely elsősorban a régió fogalma körül zajlott, és az országos munkamegosztásban való részvétel jelentőségét elemezte, figyelembe véve az ipar, a kereskedelem és a közlekedés részesedésének arányait. A Dél-Dunántúli Csoport, a PAB, a JPTE és a Baranya megyei Levéltár 1986. május 26-án Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést tartott. Az emlékülést Ormos Mária nyitotta meg, az ünnepi megemlékezést Tilkovszky Lóránt Bajcsy-Zsilinszky emlékezete címmel tartotta. Bajcsy-Zsilinszky írásaiból és beszédeiből Kocsi László és Szilágyi László adott elő részleteket. Az ülésszak második részében Tilkovszky Lóránt: írás és cselekvés Bajcsy-Zsilinszky életmüvében. Füzes Miklós: Bajcsy-Zsilinszky Endre nyomában a Dél-Dunántúlon, és Frank Gábor: Nevelési lehetőségek Bajcsy-Zsilinszky életmüvében címmel tartották előadásaikat. Ugyancsak a Dél-Dunántúli Csoport szervezésében került sor a Történelemkutatók regionális találkozóira. Az ötnapos programban 1986 augusztusában Balatonfenyvesen nyolcvan fiatal kutató Baranyából, Somogy bői, Tolnából és Zalából vett részt. A bevezető előadásokat Kosáry Domokos és Ormos Mária tartották Magyarország Habsburg-birodalom belüli, illetve nemzetközi helyzetéről, általában a kisállamok lehetőségeiről, mozgásteréről. A továbbiakban Tóth Tibor és T. Mérey Klára az agrár-, illetve ipartörténeti; Vörös Károly és Andrásfalvy Bertalan az életmódkutatás; Tilkovszky Lóránt, Szila László és Füzes Miklós a nemzetiségörténeti; Kanyar József а művelődéstörténeti kutatások eredményeiről számoltak be. Az utolsó napon a megyei levéltárak igazgatóival, valamint a Janus Pannonius Tudományegyetem oktatóival találkoztak a résztvevők. A fiatal kutatók tájékoztatását segítette Glatz Ferenc: Történetírás és politika című előadása, és Szakály Ferenc a Magyar Történelmi Társulatról, a történettudomány helyzetéről és a történeti könyvkiadás problémáiról nyújtott körképe is. Kiss Géza ismertette a honismereti szakkörök munkáját. A rendezők, — a MTT Dél-Dunántúli nagyjelentőségű kezdeményezésével — a Janus Pannonius Tudományegyetem Történelmi Nemzetiségi Intézete, a négy megye KISZ-Bizottsága, a megyei tanácsok
