Századok – 1986
Tanulmányok - Berlász Jenő: Pavao Ritter-Vitezović az illirizmus szülőatyja. Magyar–horvát viszonyt az 17–18. század fordulóján 943/V–VI
MAGYAR—HORVÁT VISZONY A 17—18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 959 elnyerésére — úgy látszik — még várnia kellett. Ezalatt másfelé is orientálódott: megfordult Zágrábban, Fiumében, Velencében és Laibachban. Ugyanekkoriban, a hetvenes évek végén elérkezettnek látta az időt arra is, hogy irodalmi alkotó munkához fogjon. Mindenekelőtt egy horvát nyelvű eposszal kívánt a nyilvánosság elé lépni. így akarta magára vonni mind az egyházi, mind a világi műveltek figyelmét. Művének tárgyául ugyanazt a történeti eseményt, Szigetvár 1566. évi ostromát választotta, amely a horvát és magyar köztudatban egyaránt mint európai jelentőségű heroikus emlék élt, amelyet a 16. század vége óta mindkét nemzetbeli költők ismételten megénekeltek.4 5 E témát, úgy látszik, azért vette elő, mert új értelmet kívánt adni az eseményqek: azt akarta kifejezésre juttatni, hogy Sziget a legteljesebben horvát hőstett volt, amely annak idején megmentette Magyarországot a török inváziótól. S emellett még arra is rá akart mutatni, hogy a vész Isten büntetése volt a protestáns tévelygés miatt. Költeményét, az Oddilyenye Szigetskol azonban egyelőre nem tudta közzé tenni, mivelhogy nem talált mecénásra; személye még ismeretlen volt a horvát nagyurak előtt.46 Legegyszerűbbnek látszott a zenggi végvár magas rangú horvát katonatisztjei között protektort keresni. Ivan Sigismund Gusicot, Zengg alkapitányát szemelte ki. Neki ajánlva tehát 1681-ben egy genealógiai munkát állított össze és nyomatott ki Laibachban, amellyel — humanista szokás szerint — a Krbava zsupánság egykori vezető nemzetségének, a Gusicoknak a római nemességig visszanyúló származását bizonyítgatta. E tett valószínűleg nem is maradt hatástalan.47 Ugyanebben az évben egyébként elérkezett életének várva várt kedvező fordulata: az a nagy kitüntetés érte, hogy szülővárosának magisztrátusa — meggyőződvén közéleti szerepre való alkalmasságáról — diétái követté választotta, s elküldte Sopronba az akkori történelmi jelentőségű magyar országgyűlésre.48 A csaknem harmincéves fiatalember előtt ezzel megnyílt a pálya, amelyre készült: mint literátor s mint politikus egyszerre jelenhetett meg a közélet színterén. III. Költő a politikában (1681—1694) Az alatt az évtized alatt, amíg Ritter hazájától távol élt, Magyarországon — tudvalevőleg — igen válságosra fordult a politikai helyzet. A fentebb már említett 45 Ezekről az előzményekről, különös tekintettel B. Karnarutics, valamint Zrínyi Péter müvére 1. A magyar irodalom története 1600—1772-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp. 1964. 166—167. 1. — Krnaruticról Opca Enc. 4. k. Zagreb, 1978. 287. str. 46 A költemény címét többféle formában írták. A linzi 1684. évi kiadáson így: Oddilyenye Szigetsko. — Kiadásait 1. RMK III. к. 3299. és 3338. sz. — A szigetvári ostrom történeti jelentőségéről újabban Guldescu, i. m. 86 etc. 47 Klaic, Ritter 35. str. A mű címe: Apographum ex Joanne Lucio aliisque nonnullis approbatis historicis de comilibus Corbaviae, qui fuerint ex genere Gussich. 48 Uo. 41. etc. str.
