Századok – 1986

Tanulmányok - Berlász Jenő: Pavao Ritter-Vitezović az illirizmus szülőatyja. Magyar–horvát viszonyt az 17–18. század fordulóján 943/V–VI

944 BERLÁSZ JENŐ alapján elég terjedelmesen feltárta Ritter életútját és életművét. — Végül a harmadik munka, amely több mint egy évszázad óta rendelkezésünkre áll, Szabó Károly Régi Magyar Könyvtára, amely pontos bibliográfiai leírást nyújt Ritternek nyomtatásban megjelent írásairól, egyszersmind tudtul adja, hogy ezek mely hazai könyvtárainkban találhatók meg.6 Persze, ha történeti ismeretünknek e hiányosságát pótolni kívánjuk, ezeket a forrásmunkákat csak első eligazítás gyanánt használhatjuk. Ritter-Vitezovic pályaképet, közéleti és kulturális szereplését s egészben véve történeti jelentőségét alapvetően a vonatkozó legfontosabb horvát feldolgozásra, Vjekoslav Klaic monográfiájára,7 valamint Ritter kinyomtatott munkáira, s mellesleg saját zágrábi levéltári kutatásunkra8 támaszkodva próbáljuk az alábbiakban megismertetni. I. Ritter ifjúkora. A horvát-szlavón valóság megismerése Pavao Ritter a horvát tengerpart egyik, annak idején jelentős kikötővárosában, Zenggben született 1652-ben. Hogy életének első tizennyolc évében milyen fogalmat alkothatott hazájának másfél évszázad óta háborús válságban levő közállapotairól, arra nézve konkrét adatokkal — magától értetődően — nem szolgálhatunk, de ismerve az egykorú történeti adottságokat, valamint az ifjú iskolázásának és önképzésének menetét, meglehetős bizonyossággal vonhatunk következtetést. A kérdést nyilván két időszakra bontva kell megvizsgálnunk. Elsőül a gyermekkornak kb. 1662-ig terjedő, szülővárosában, Zenggben eltöltött szakaszáról, másodsoron a serdülőkornak 1670-ig tartó, a zágrábi középfokú iskolázás időszakáról próbálunk fogalmat alkotni. Vegyük hát szemügyre azt a miliőt, amely a gyermek Rittert Zenggben körülvette. 1. Zengg (Senj, ókori nevén Senia) az Adriai-tenger, a Canale de la Morlacca partján fekvő civitas a 17. század közepén meglehetősen jelentős helynek számított a szűkebb értelemben vett Horvátországban. Jelentőségét főképpen az a rendkívüli hadászati szerep adta meg, amelyet — a város tőszomszédságában felépült hatalmas erődítmény révén — mint a török határon álló véghely töltött be. Egykorú stratégiai 6 II. k. Bp. 1885., III/l— 2. k. Bp. 1896., 1898. 1 Zivot i djela Pavla Rittera Vitezovica. Zagreb, 1914. 8 Ritternek részben autográf, részben másolati kéziratait a következő zágrábi közgyűjteményekben őrzik: a Nacionalna i sveucilisna bibliotékában R 3435, 3449, 3450—3463, 3953 jelzetek alatt; az Arhiv jugoslavenske akademije kézirattárában II. a/136, II. c/4, 36, III. d/20/2, 125, IV. c/85 jelzeteken; végül a Metropolitanska knjiznicaban két tételt, melyeket Markov. Anton: Katalog metropolitanskih riedkosti с. nyomtatott katalógus említ. E katalógus a Collectio dissertationum de almo episcopatu Zagrebiensi in memóriám fundationi eiusdem A. D. MXCIV. Zagrabiae, MCMXLIV. c. tanulmánykötetben található az 505—555. lapokon. — A szóban forgó három lelőhelyet az alábbiakban SK, AJA, illetőleg MK sziglával jelöljük.