Századok – 1986

Tanulmányok - Berlász Jenő: Pavao Ritter-Vitezović az illirizmus szülőatyja. Magyar–horvát viszonyt az 17–18. század fordulóján 943/V–VI

Berlász Jenő PAVAO RITTER-VITEZOVIC AZ ILLIRIZMUS SZÜLŐATYJA (Magyar—horvát viszony a 17—18. század fordulóján) Memoriae coniugis charissimae sacrum A törökök kiűzésének éveiben és a Rákóczi-szabadságharc idején élt és tevékenykedett Horvátországban egy Pavao Ritter alias Vitezovic nevű literátor. Ez a férfiú saját népe érdekében, egyszersmind a bécsi udvar szolgálatában olyan irodalmi és történeti-politikai informatív tevékenységet folytatott, amely országainknak hat évszázad óta fennálló közjogi kapcsolata, a magyar—horvát unió szempontjából egyáltalán nem volt közömbös. Mégis erről az emberről és közéleti-kulturális szerepléséről régebbi nagy történeti összefoglaló müveink úgyszólván semmit sem említenek.1 Közülük csupán Szekfü Gyula Magyar Történetében fordul elő egyetlen idevágó mondat. Csakhogy ez a részben téves mondat sem alkalmas Ritter igazi történeti jelentőségének kifejezésére.2 A napjainkban folyamatosan megjelenő nagyszabású összefoglaló feldolgozásból sajnos még ez a csekély információ is hiányzik.3 Történetírásunknak ez a mulasztása annál különösebb, mert voltaképpen már régóta adva volt a lehetőség e témával való foglalkozásra. Legyen szabad csupán három közismert alapvető jelentőségű munkára hivatkoznunk. Mindenekelőtt a 18— 19. század fordulóján élt jeles történetírónk, a szepességi Johann Christian Engel Geschichte des ungrischen Reichs című becses művére.4 Különösen figyelemre méltó munka ez, mivelhogy ebben, tehát éppen magyar historikus altal történt meg a horvátok által is elfelejtett Ritter-Vitezovic emlékének felelevenítése és eltűnt (a bécsi Hofbibliothek elzárt anyagába került) nyomtatott és kéziratos müvei egy részének felfedezése és jegyzékbe foglalása. — A másik közkézen forgó mű, amelyet említenünk kell, a Monarchia jelentős történeti személyeiről szóló, Constant v. Wurzbach által a múlt század második felében készített impozáns életrajzi lexikon; Biographisches Lexicon des Kaiserthums Oesterreich.5 A szerző ebben az addig megjelent irodalom 1 Szatay László: Magyarország története. V. le. Pest, 1857. — Horváth Mihály: Magyarország történelme. IV. k. Pest, 1862. — A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. V. k. Bp. 1897. 2 Hóman Bálint—Szekfü Gyula: Magyar történet. III. к. Bp. 1935. 486. 1. Ritter nem volt zenggi és likai kapitány, s nem volt tagja a Neoaquistica Commissiónak sem. 3 Magyarország története tíz kötetben. III/l—2. k. 1526—1586. Bp. 1985. Sziglája a következőkben MT10K. 4 I. Theil. Halle, 1797. 289. S., II. Theil. Halle, 1798. 146., 155—156. S. 5 XXVI. Bd. Wien, 1874. 189—192. S.