Századok – 1986
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Mohácstól Buda visszavívásáig (Magyarország történeti útjának nemzetközi háttere) 917/V–VI
930 PACH ZSIGMOND PÁL század második felében nőtt fel szinte a semmiből, és ajándékozott a lagúnák városának (a fűszerkereskedelem hagyományos útvonalainak időszakos újraelevenedésével együtt) még egy utolsó prosperitás-korszakot — hovatovább nemcsak a levantei, hanem magán az itáliai piacon is alulmaradt atlanti vetélytársaival szemben. A város textilipara, amely 1602-ben közel 29 000 vég évi termeléssel érte el csúcspontját, a 17. század utolsó évtizedére mintegy 2000 vég éves szintre zuhant.32 Ugyanakkor a mediterrán kikötőkbe irányuló angol és holland textilexport megsokszorozódott. Az angol Levant Company — amelyet az 1583. évi angol—török kereskedelmi megállapodás (kapituláció) nyomán két kereskedő társaság egyesítésével 1592-ben alapítottak33 — a hagyományos angol posztó, a broadcloth kivitelét is megnövelte: 1634-ben már 17 000 véget, az 1673—1677 évek átlagában több mint 20 000 véget exportált ide belőle.34 De főleg a szubtropikus klímához és a délszaki piacok igényeihez alkalmazkodó, könnyű, színes és olcsóbb új angol szövetáruk: a new draperies értek el nagy piaci sikereket a Mediterráneumban általában és a török birodalomban különösen, a 17. század második felében a velenceiek rovására.35 „Az angolok — olvashatjuk egy 1668. évi velencei jelentésben — a miénknél vonzóbb küllemű és olcsóbb posztófajtákat kínálnak, és a törökökkel egyre jobban megkedveltetik".36 Térnyerésüket előmozdította régi kapitulációjuk megújítása és új kedvezményekkel való kiegészítése 1661-ben és 1675-ben.3 7 Az Egyesült Tartományok az angoloknál később, 1612-ben kötötte meg a Portával első kapitulációját,3 8 amelynek értelmében kereskedői az oszmán birodalom egész területén szabadon és akadálytalanul tevékenykedhettek, és mindazokban a kedvezményekben részesültek, amelyeket előttük az angolok és még korábban a franciák szerződés szerint elnyertek.3 9 A holland vállalkozók — akik formális Levante-társaságot nem alapítottak, csak egy amszterdami direktóriumot 1625-ben a 32 D. Sella, The Rise and Fall of the Venetian Woollen Industry, In: Crisis and Change in the Venetian Economy, i. m. 108—111. 33 M. Epstein, The English Levant Company. Its Foundation and its History to 1640, London, 1908; Lipson, i. m. II, 338. M Lipson, i. m. II, 344; Davis, i. m. 1961, 118—122. 35 R. Davis, Influences de l'Angleterre sur le déclin de Venise au XVIIe siècle, In: Aspetti e cause délia decadenza economica veneziana nel secolo XVII, Venezia—Roma, 1961, 183—235; R T. Rapp, The Unmaking of the Mediterranean Trade Hegemony: International Trade Rivalry and the Commercial Revolution, The Journal of Economic History, 35,3,1975,511—512,519—521. — Vö. С. H. Wilson: Cloth Production and International Competition in the Seventeenth Century, EHR, 2nd Ser., 13, 1960, 209—211; D. C. Coleman, An Innovation and its Diffusion: the „New Draperies", EHR, 2nd Ser., 22,1969,417—429. 36 Idézi Sella, i. m. 120. 37 A. C. Wood, A History of the Levant Company, London, 1935, 94—98; P. Cernovodeanu, England's Trade Policy in the Levant 1660—1714, Bucharest, 1972, 14, 30. 38 Vö. A. Ernstberger, Europas Widerstand gegen Hollands erste Gesandschaft bei der Pforte (1612), München, 1956; N. Iorga, Les rapports entre la Hollande et l'Empire Ottoman au XVIIe siècle, Revue Historique du Sud-Est-Européen, 14, 1937, 283—289. 39 Wätjen, i. m. 62—63.
