Századok – 1986

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Mohácstól Buda visszavívásáig (Magyarország történeti útjának nemzetközi háttere) 917/V–VI

MOHÁCSTÓL BUDA VISSZA VÍVÁSÁIG 927 „nemesi köztársaságban" meg a habsburgi Csehországban és a keletnémet fejedelemségekben.1

9 Az európai intrakontinentális ipari—agrár munkamegosztás stabilizálódott, áthagyományozódott, de az abban való agrárjellegű részvétel — agrárkivivő és iparcikk-importáló szerep — most már kedvezőtlen árarányokat realizált, nem tőkefelhalmozási lehetőséget, hanem értékelvonást jelentett hosszú ideig. Közép-Kelet-Európa gazdasági alárendelődése, feudális agrárövezet- és peremzóna-jellege egyre félreismerhetetlenebbül kirajzolódott.2

0 A gazdasági depresszió körülményei nemcsak a közép-kelet-európai országok ejt/wr/képességének csökkenésében, nyugat felé irányuló kivitelük egyes ágazatainak visszaesésében nyilvánultak meg, hanem nyugatról származó behozataluk, importfclvevő képességük lankadásában is. Hiszen az agrárfejlődés feudális-földesúri tendenciájának felülkerekedése, a „második jobbágyság" megszilárdulása számos középkelet-európai országban: keresztezte-hátráltatta a polgári városfejlődést csakúgy, mint a parasztság polgári fejlődését; tehát visszavetette a piacon jelentkező iparcikkkeresletet, korlátozta a modern típusú — belső és nemzetközi — kereskedelem piaci felvevő bázisát.2

1 Szemléletesen mutatkozik meg ez — egyebek között — a modern világgazdaság központjába feltörő Anglia kontinentális textilkivitelének alakulásában. A közép-kelet-európai piacokon a 16. század második felében — a magas agrárárak, konjunkturális gabona- és marhakiviteli lehetőségek következtében — számottevő vásárlóerő jelentkezett. így az északi- és balti-tengeri kikötőkön át a kontinensre áramló angol posztó- és fcerse^-szállítmányok nemcsak német földön találtak vevőre, hanem sikeresen nyomultak előre Lengyelországban és Magyarországon is.2

2 19 Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV—XVII. században, Budapest, 1963, 197 s köv.; Szenlgyörgyi M., Jobbágyterhek a 16—17. századi Erdélyben, Budapest, 1962; W. Rusihski, Hauptprobleme der Fronwirtschaft im XVI. bis XVIII. Jahrhundert in Polen und den Nachbarländern, In: Première Conference Internationale d'Histoire Économique, Paris—La Haye, 1960, 415—423; A. Klima, Agrarian Class Structure and Economic Development in Pre-Industrial Bohemia, Past and Present 85,1979; F. L. Carsten, The Origins of the Junkers, The English Historical Review ( = EnHR), 62/243, 1947, 145— 178; G. Heitz, Zum Charakter der „zweiten Leibeigenschaft", Zeitschrift für Geschichtswissenschaft, 1972,1. 20

A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet megkésésének problémája a magyar fejlődésben, Világtörténet, 1985, 1, 53—65. 21 Vö. M. Matöwist, Die Problematik der sozial-wirtschaftlichen Geschichte Polens vom XV. bis zum XVII. Jahrhundert, In: La Renaissance et la Réformation en Pologne et en Hongrie, 1450—1650, Budapest, 1963, 22—24. 22 J. Kallbrunner, Lazarus Henckel von Donnersmarck, Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte ( = VSWG), 24, 1931, 146; H. vander Wee. The Growth of the Antwerp Market and the European Economy (XlVth—XVIth centuries), The Hague, 1963, II, 123; E. Lipson, The Economic History of England, II, The Age of Mercantilism4, London, 1947, 188; R. H. Tawney. Business and Politics under James I. Lionel Cranfield as Merchant and Minister, Cambridge, 1958, 41, 57—58, 60; B. E. Supple, Commercial Crisis and Change in England 1600—1642, A Study in the Instability of a Mercantile