Századok – 1986

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Mohácstól Buda visszavívásáig (Magyarország történeti útjának nemzetközi háttere) 917/V–VI

920 PACH ZSIGMOND PÁL feltételek is. A 16. század úgynevezett árforradalma ugyanis elsősorban agrárárforradalom (árstruktúra-forradalom) volt: kedvező külkereskedelmi cserearányokat ( terms of trade ) biztosított a közép-kelet-európai agrárexportálók számára. Sőt, a magas nyugat-európai agrárárak, amelyek mögött az ipari áremelkedés jócskán elmaradt, éppen a kibővülő nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok hálózata révén átsugároztak, begyűrűztek kelet felé is: hatást gyakoroltak e térség belső piacainak ármozgásaira is.2 így a modern világgazdaság keletkezésének, az abba való bekapcsolódásnak, betagolódásnak első szakaszát nem helyzete romlásaként, nem mint depressziót vagy válságot, hanem éppen mint gazdasági fellendülést, tőkefelhalmozási lehetőséget, agrárkonjunktúrát élték meg Közép-Kelet-Európa országai, jelesen mezőgazdasági árutermelői, termény- és nyersanyagértékesítői. Köztük első renden merkantil hajlandóságú földesurak — így a gabona- és szarvasmarha-kereskedelemben résztvevő lengyel pánok és szlachcicok, magyar főurak és nemesek —, de mellettük városi-mezővárosi kereskedők és piaci érdekeltségű, parasztgazdák is.3 Innen Magyarország 16. századának különös ellentmondásossága, sokszoros drámai feszültsége. Mert ha korabeli történelmünk legszélesebb nemzetközi gazdasági keretét a modern világgazdaság keletkezésének kezdetei alakították ki, akkor legszélesebb világpolitikai hátterét a kor két, kontinenseken átívelő expanzív nagyhatalmának, „világbirodalmának" összecsapása határozta meg — mégpedig akként, hogy a Habsburg-hatalom és az oszmán-török birodalom közti hadszíntér egyik fő szakasza több mint százhetven esztendeig hazánk földjén húzódott. S amikor gazdaságát a nemzetközi prosperitás hullámai érték el, s egyes körzeteit, ágazatait számottevő mértékben megélénkítették, ugyanakkor nyomasztó, vészes súllyal szakadtak rá a nemzetközi politika fejleményei. A hadak útját kellett szenvednie újra meg újra, ami lecsapolta népszaporulatát, tönkretette gazdasági hozamának, anyagi javainak tetemes hányadát. A magyar társadalom tudatának, közérzületének pedig 2 A 16. századi „árforradalom" — és az azt követő árhanyatlási periódus — újabb irodalmából: E. J. Hamilton, The History of Prices before 1750, In: XIe Congrès International des Sciences Historiques, Stockholm, 1960, Rapports, I, 144—164; В. H. Slicher van Bath, The Agrarian History of Western Europe A. D. 500-1850, London, 1964, 197—198, 206—212; F. P. Braudel—F. Spooner, Prices in Europe from 1450 to 1750, In: The Cambridge Economic History of Europe, IV. The Economy of Expanding Europe in the Sixteenth and Seventeenth Centuries, Edited by E. E. Rich and C. H. Wilson, Cambridge, 1967, 378—486; The Price Revolution in Sixteenth-Century England, Edited with an Introduction by P. H. Ramsey, London, 1971; /. Hammarström, The Price Revolution of the Sixteenth Century. Some Swedish Evidence, The Scandinavian Economic History Review, 5, 1957, 118—154; W. Abet, Agrarkrisen und Agrarkonjunktur. Eine Geschichte der Land- und Ernährungswirtschaft Mitteleuropas seit dem hohen Mittelalter2, Hamburg—Berlin, 1966, 13, 113—120, 145, 152,175; S. Hoszowski, The Revolution of Prices in Poland in the 16th and 17th Centuries, Acta Poloniae Historica, 2, 1959, 7—16; St. Kazimir, Nacrt vyvojacien obilnin na Slovensku v 16. a 17. stor.. In: Agrikultura. Zbornik Pol'nohospodárskeho Muzee v Nitre, 9, Bratislava, 1970; Zimányi V., Mouvements des prix hongrois et l'évolution européenne (XVIe—XVIIIe siècle), Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 19, 1973, 305—333. 3 A 16. századi agrárkonjunktúra hatására Európa-szerte: Üzleti szellem és magyar nemzeti jellem, Történelmi Szemle (= TSz), 1982, 3, 380—387.