Századok – 1986
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Mohácstól Buda visszavívásáig (Magyarország történeti útjának nemzetközi háttere) 917/V–VI
MOHÁCSTÓL BUDA VISSZA VÍVÁSÁIG 921 roppant súlyos, nemzedékeken át kiheverhetetlen traumával kellett megküzdenie: a mintegy négymilliós népességű középkori Magyarország összeomlásának, az erős és fejlett állam széthullásának, az „országban való sok romlásoknak" léleknyomasztó hatásával; egyszersmind a szinte állandó bizonytalanság, veszélyeztetettség érzetének vibráló feszültségével. Éppen ezek a körülmények szolgáltak társadalmi-szellemi talajául a hitújítás terjedésének a három részre szakadt országban: a Habsburg-főségű magyar királyságban, a „másik hazában": az erdélyi fejedelemségben, de a törököt uraló hódoltságban is.4 3. Sajátos fintora a történelemnek, a tárgyalt történeti periódus további sajátos ellentmondása, hogy abban a korszakban, amikor Nyugat- és Kelet-Európa gazdasági-társadalmi fejlődése mindinkább kettéágazott, ugyanakkor hamarosan nyilvánvalóvá lett, hogy egész Európában csupán egyféle politikai rendszeré a jövő: a centralizált államszervezeté, az abszolutizmusé. Közvetlenül érzékelhetővé vált: csakis a hatékony állami adóztatásból fenntartott állandó zsoldos hadsereg, az erős központosított hatalom képes arra, hogy visszaverje a kívülről jövő támadásokat, megvédje független államiságát, megszilárdítsa és megjavítsa helyzetét a nemzetközi küzdőtéren. így a gazdasági-társadalmi feltételek eltérő alakulása ellenére a politikai fejlődés síkján a nyugat-európaihoz hasonló, központosítási tendenciának is színre kellett lépnie Kelet-Európában.5 A lengyel-litván Rzecz Pospolitában — ahol ez az utóbbi tendencia nem tudott érvényre jutni a „második jobbágyrendszernek" immanens módon megfelelő politikai szerkezet: a decentralizált nemesi uralom végletes formáival szemben — a rendi állam úgynevezett aranykorszakának brutális élességgel vetette végét a svéd „vízözön" az 1650-es évek közepén; s ez után a „nemesi köztársaságnak" már csak néhány évtizedre csillant fel régi fénye. S ha e rövid időszakban Szobieszki III. János lengyel királysága mégoly jeles szerepet játszott Magyarország történetében is — mint Bécs 1683. évi török ostroma visszaverésének, majd az 1686. esztendő hadműveleteinek részese —-, a lengyel állam a továbbiakban már alig léphetett fel európai erőtényezőként, egyre * A 16. századi Magyarország nemzetközi gazdasági helyzetének és nemzetközi politikai helyzetének ellentmondására: Mohácstól Buda visszavívásáig. A 16—17. század problémái történetírásunkban, Kortárs, 1985, 9, 94—98. — A 16. századi nemzetközi politikai viszonyok világos áttekintése: J. H. Elliot, Europe Divided, 1559—1598, Glasgow, 1968. 5 Közép-Kelet-Európa gazdasági-társadalmi és állami-politikai fejlődésének ellentmondására: Európa a 16—17. században, TSz, 1979, 2, 326—336. — Az abszolút monarchia nyugat- és kelet-európai kialakulásának értékes elemzése: P. Anderson, Lineages of the Absolutist State2, London, 1975.
