Századok – 1986
Történetirodalom - Hungarian History–World History (Ism.: L. Nagy Zsuzsa) 889/IV
889 TÖRTÉNETI IRODALOM a Monarchia egy vagy több népének nemzeti fejlődésében, az etnikai sajátságok, a nemzeti identitás megőrzésében, fejlesztésében. Egyes vallási közösségek pedig kifejezetten a nemzeti egyház szerepét töltötték be, amely a nemzeti mozgalom kezdeti szakaszában — de sokszor még később is — mintegy pótolta a hiányzó, vagy kevéssé fejlett politikai és kulturális intézményrendszert. A kötetet 80 lapos, mintegy 1600 címet tartalmazó bibliográfia egészíti ki (amely lényegében a tanulmányok lábjegyzeteiben idézett munkákat közli betűrendben). Fontos melléklete a színes térkép, amely a III. kötet nemzetiségi térképéhez hasonló megoldásban, járási bontásban, a lakosság számával arányos nagyságú kördiagramok segítségével ábrázolja a vallási megoszlást. (A térképet Peter Urbanitsch tervezte.) Katus László HUNGARIAN HISTORY — WORLD HISTORY Ed. by György Ránki. Indiana University Studies on Hungary I. Budapest, Akadémiai Kiadó 1984, 315 old. Nagy öröme a magyar történettel itthon és külföldön foglalkozóknak, hogy új sorozattal gyarapodott ama kiadványok száma, amelyek a Magyarországra vonatkozó — s így a történeti kutatások eredményeit is — nemzetközileg hozzáférhetővé teszik, a hazai történészek munkáját újabb szállal kötik a szakma egyetemességéhez. 1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia és az Indiana University (Bloomington, Indiana, USA) egyezményt írt alá magyar katedra felállításáról az egyetem Ural-Altáji Tanszékének keretébén. A magyar katedra — melynek azóta is Ránki György a professzora — hivatalosan 1981 januárjában kezdte meg munkáját, de már áprilisban megrendezte első nemzetközi tudományos konferenciáját. Ez, kifejezve a magyar katedra feladatát és Ránki György törekvését, a „Magyar történet — világtörténet" címet kapta, s napirendjén három nagy kérdéskör szerepelt: Magyarország és török kapcsolatai; Magyarország és az Osztrák—Magyar Monarchia; Magyarország és a Harmadik Birodalom. A résztvevők feladata az volt, írja Ránki György bevezetőjében, hogy „a magyar történet e három fordulópontját a maguk nemzetközi összefüggésébe állítsák, és a társadalmi-politikai változások általános tanulságai közé ágyazzák". Ez az egyetlen lehetséges megközelitési mód, írja tovább, ha új szempontokat akarunk bevinni elemzésünkbe. Az 1981 áprilisában Bloomingtonban rendezett konferencia 17 előadását tartalmazza a kötet; közülük négynek hazai szakember a szerzője. A különböző s hatalmas történelmi korszakok, a sokféle téma egységbe fogására természetesen nem vállalkozhatom. Csupán néhány általános jellemzőt emelek ki, az egyes előadások tartalmi mozzanatainak jelzésével pedig kedvet szeretnék csinálni a kötet kézbevételéhez. Annál is inkább, mert valamennyi előadás valóban európai, vagy annál is szélesebb keretben tárgyalta a maga témáját; olyan kérdéseket állított középpontba, amelyek itthon és külföldön egyaránt vitát váltottak ki, nemegyszer olyan problémákat hoznak felszínre, amelyekkel a hazai kutatók eddig kevéssé vagy egyáltalán nem foglalkoztak. Az előadások forrásanyagánál, mely nem lebecsülhető, tanulságosabbnak ítélem azokat a szempontokat, megközelítési módokat, amelyekkel a magyar történet külföldi kutatói élnek. Ezek még akkor is rendkívül hasznosak, ha éppen ellenvélemény megfogalmazására késztetnek. Az első nagy témakörben Denis Sinor (Indiana University) a honfoglaló magyarok nyelvi és etnikai állapotát elemezve — a hangsúlyozott feltételes mód ellenére — László Gyula hipotézisére, tézisére támaszkodott. Nézete szerint ui., ha László tétele áll és bizonyítható, akkor az a puzzle játék, amelyet a nyelv és etnikum, a rendelkezésre álló források adatai és ellentmondásai feladnak, „könnyen összeállítható egyetlen értelmes képpé". Az 1456-os nándorfehérvári (belgrádi) csatára vonatkozó ellentmondásos adatokat, forrásokat és feldolgozásokat vetette kritikus vizsgálat alá Joseph Held (Rutgers University) a szemben állók haderejétől kezdve Kapisztrán és Hunyadi szerepének megítéléséig. Nagyon is figyelmet érdemlően mutatott rá arra.
