Századok – 1986

Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III

NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS A KÉSŐKÖZÉPKORBAN 653 gyűlés legfőbb döntési jogának kinyilvánítása már a szervezetnek a 14. század közepétől elkezdődött új fejlődési szakaszára utal. Ezek a formák a későbbiekben is egymás mellett éltek, s például az 1447. május 18-i lübecki Hanza-gyülés ha eltérő ortográfiával lejegyezve, de a harminc évvel korábbi végzéseket erősítette meg.37 A Hanza-kereskedelem intézményeinek és joggyakorlatának sokszínűsége a szervezet nemzetközi jellegéből következik, de a különböző hagyományokat, szokásokat, kultúrákat integrálva egy viszonylag egységes gazdasági rendszer kiépülésének lehetőségét hordozta Európa északi felén. II. Brugge, London, Novgorod és Bergen: a Hanza gazdasági rendszerének kereskedelmi kapui A Hanza kelet—nyugati gazdasági kapcsolataiban a bruggei kontor volt a legfontosabb kereskedelmi kapu. Brugge a 13. század második felétől indult fejlődésnek, s a champagne-i vásárok hanyatlása után emelkedett Északnyugat-Európa legjelentősebb kereskedelmi központjává. A 14. század első éveitől az itáliai kereskedők Gibraltáron áthaladva, tengeri úton közvetlen kapcsolatot létesítettek a várossal. S ettől az időtől kezdve a 15. század végéig Brugge a fejlett flandriai kézműipar cikkeinek, az itáliai kereskedők mediterrán és keleti áruinak, a Balti-tenger vidékéről és a Baltikumból érkező Hanza-kereskedők nyerstermékeinek, élelmiszereinek piaca, Európa három nagy gazdasági régiójának találkozási pontja.38

A különféle nemzetek, városok kereskedőinek letelepedését is nyomon követhetjük, így a lübeckiek 1282-től, a spanyolok és a bayonne-iak 1284-től, az angolok 1285-től, a skótok 1291-től, a firenzeiek, gascogne-iak 1292-től, a dánok 1304-től, a lombardok 1306-tól, a norvégek és a portugálok 1308-tól, a velenceiek 1335-től, a bilbaóiak 1344-től alkottak Bruggében önálló kolóniát. A városi adójegyzékek szerint a Hanzakereskedők házai a Crommenwale, a Rudderstrate, a Janstrate és a Hoghestrate környékén álltak.3

9 A külföldi kereskedők letelepedésével a korábban aktív flamand kereskedelem lehanyatlott, s Flandria kereskedőinek a Balti-tenger és a Mediterráneum vidékére tett 31

L. a 35. számú lábjegyzetet. 38

AGN 1951. 3. deel 198—199. p.; Houtte, H. van 1940. 87.; Lemosse, M.—Boulet. M. 1950. 345— 346. Brugge gazdasági felvirágzásának és a vidék hidrográfiai viszonyaiban bekövetkezet változásoknak érdekes összefüggéseire mutat rá Verhulst, A. E. 1960. 37—63. p. kül. 42—53. A bruggei kereskedelem rendkívül gazdag választékára és élénk forgalmára utal Margit Flandria és Guido Henegouwen grófjának 1252 májusában Gentben kiadott vámrendelete. L. HUB I. Nr. 435. 39

Lemosse, M.—Boulet, M. 1950. 333—334.; HUB III. Nr. 160. és 473—474.; HR I. 1. Nr. 23., 24. A Hoghestrate [rue Haute F. L.] a történeti Oudburgtól keletre, a főutca, a Steendtraal [rue de la Pierres F. /..] folytatásaként, a város gazdasági virágzásával párhuzamosan épült ki. Innen a várost kettészelő Dammén, Lange Reién ki lehetett hajózni a nyílt tengerre. Verhulst, A. E. 1960. 42., 65. 5 Századok 1986/3