Századok – 1986
Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III
652 FEKETE LÁSZLÓ kedők jogainak korlátozását szolgálták.3 3 A gyűlés elrendelte, hogy csak az lehet a bruggei és a bergeni kontor elöljárója, s egyáltalán csak az élvezheti külföldön a német jogot és szabadságot, aki valamely Hanza-város polgára. S ha valaki háború esetén lemondana polgárjogáról, hogy annak reá háruló pénzügyi terhei alól szabaduljon, többé nem vehető fel egy Hanza-város polgárai közé sem. A novgorodi kontor elöljáróinak jogát szabályozva 1366-ban olyan döntés született, amelyet a többi kontornál csak a következő évszázadban, s akkor sem maradéktalanul sikerült megvalósítani. A novgorodi kontor elöljáróit a lübecki és a gotlandi harmad városai arra utasítják, hogy minden fontosabb kérdésben a városok jóváhagyásával dönthetnek.34 Az oklevelek elemzése során számos sajátos következtetésre juthatunk. Egyrészt a kontor az 1366 11. §. szerint nem teljesen azonos a Hanza-városok kereskedőinek külföldön létrehozott szervezetével, s éppen most akarják egyértelműen és kizárólag azzá tenni. Másrészt a kontor elöljárói a kereskedők, s nem a városok által választott tisztségviselők, jóllehet az 1356 2. §. a városok képviselőinek nyilvánította őket, s Novgorod esetében az 1366 26. 3. § az elöljárók mellé a városok megbízottjaként két személyt delegált. Anélkül, hogy túlságosan belefeledkeznénk az egyes rendelkezések problémáinak taglalásába, itt csak az egész gazdasági szisztéma rendkívüli összetettségére, a késő középkori gazdaság szervezeti formáinak sokszínűségére hívnám fel a figyelmet. A kontor autonómiájának kérdése a következő évszázadban sem került le a gyűlések napirendjéről; az 1418. június 21-i lübecki Hanza-gyűlés hozta azt a határozatot, amely a kontor és a városok gyűlésének viszonyát a 16. század közepéig meghatározta.3 5 A tanácskozáson a bruggei kontor kapcsán olyan döntés született, amelyben a kontor tisztségviselőinek a kereskedelmi ügyek intézésében biztosított korábbi jogait megerősíti azzal a kikötéssel, hogy vitás esetekben a végső döntés jogát a városok gyűlése magának tartja fenn. Az 1418:75. §-ban továbbá Hamburg sluisi kereskedőgildéjét a bruggei kontor elöljáróinak rendeli alá.3 6 Az idézett forrás rendkívül szemléletesen mutatja a hansa fejlődési stációinak történeti egymásraépülését. Hamburg most megszüntetett kereskedőgildéje a legrégibb forma; a bruggei kontor a kereskedőgilde 13. századi tradícióit őrzi, amennyiben az elöljárók több város kereskedőinek független testületeként older wonheit und rechtlichkeit szerint intézték a közösség ügyeit, de a városok fiktív közösségét megtestesítő Hanza-33 „Továbbá elhatároztuk és megszavaztuk, hogy a polgárok által bírt jogoknál fogva senki sem élvezheti a teutonok privilégiumait, hacsak nem polgára a teuton hanzához tartozó valamely városnak." HR I. 1. Nr. 376. § 11. 1. még §§ 12—14., 17. 34 „A novgorodi elöljárók semmiféle fontos rendelkezést nem hozhatnak, hacsak azt előzően nem foglalták írásba Lübeck, Wisby és más városok jogait őrző oklevelekben." HR I. 1. Nr. 376. § 26:1., 385. 35 HR 1.6. Nr. 556. §§71—75.; HR II. 3. Nr. 288. § 56.; HR II. 5. Nr. 794. §4., 795., 800. §§ 5., 21. vö. uo. Nr. 717. § 15. 36 „A városok tudomására hozzuk, hogy a kereskedők elöljárói a flandriai Bruggében a régi szokásaikban és jogaikban maradjanak meg..." HR I. 6. Nr. 556. § 74. I. még § 75.
