Századok – 1986
Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III
NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS A KÉSŐKÖZÉPKORBAN 651 nem a városok közösségének szervezete a kontor. S ez egy fontos elvi problémát vet föl, aminek ellentmondásait és a belőle származó jogvitákat már a kortársak is látták, de megoldani nem tudták. Ki lehet a kontor tagja? Már az 1366. évi lübecki Hanzagyűlésen kialakult az a jogi felfogás, hogy csak az a kereskedő élvezheti a privilégiumokat, aki valamely Hanza-város polgára vagy egy 1427. évi végzés szerint városa kereskedőgildéjének tagja. Viszont a kontornak a 13. századi kereskedőgildékhez hasonlóan a kereskedők és nem a városok a tagjai, amire például a de oldermanne des copmans to Brucge Vlanderen kifejezés is világosan utal.30 Minthogy ez több, mint egy egyszerű terminológiai kérdés, mögötte egy fontos elvi probléma húzódik, a későbbiekben igyekszem nyomon követni a Hanza-gyűlések határozataiban a szervezeti változásokra utaló kifejezéseket. Az 1356. június 12-i bruggei tárgyaláson résztvevő nyolc vend, wesztfáliai, porosz és gotlandi város küldöttsége a kontorhoz tartozás jogának és autonómiájának ügyében alapvető elvi határozatot hozott. A tanácskozás megerősítette az 1347. október 28-i végzéseket, de az oklevél lübecki variánsában fontos kiegészítések, javítások tűnnek fel. A korábbi ghemenen coplude helyett az oklevél a coplude von der Duutschen henze kifejezést használja, vagyis most már nem általában a német-római császárság területéről Bruggébe sereglő kereskedők közösségének, hanem a német Hanzához tartozó városok kereskedőinek szervezete a kontor, vagy legalábbis ennek a megteremtésének igényét fogalmazza meg a dokumentum.31 A kontor korábbi autonóm állásában is lényeges változást hozott az 1356. július 12-i határozat, ugyanis a végzéseket nem a kereskedők közösségének elöljárói, hanem a városok közösségének küldötteivé előléptetett elöljárók, a sendeboden der ghemene Steden erősítik meg. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a kontor belső életének irányítását gazdasági ügyeinek intézését az elöljárók útján a városok közössége gyakorolja.32 A végzések ellenére a további évtizedekben sem egyértelmű a gyakorlat, bizonyítja ezt az e tárgyban született határozatok sokasága. A Hanza szervezeti felépítése azonban kétségtelenül ebben az irányban halad, s egy évtizeddel később, az 1366. június 24-i lübecki gyűlésen hozott határozatok a Hanza-városok közötti szorosabb szövetség megteremtését, a Hanzán kívüli keres-30 Friedland, К. 1956—1957.; Schildhauer, J. etc. 1977. 251—252. 31 A coophide van der Duutschen henze kifejezés ugyanakkor csak az 1356. június 12-i oklevél lübecki variánsában fordul elő. Ennek a forrásnak 1-a § az 1347. október 28-i bruggei rendtartást irta át a fent említett változtatással. Az azonban elég különös, hogy az oklevél más részei nem ismerik ezt a formulát, s csak általában die ghemene stede-ről, ghemene соортап-то\, ghemene copmane van Alemenien-xö\ történik említés. Ez a terminológiai sokszínűség, amelyben egy új gazdasági érdekközösség most formálódó kollektív tudatának a jogi formulákban fennmaradt bizonytalanságai tükröződnek, az 1358. január 20-i lübecki Hanza-gyülés után megszűnik. HR I. 1. Nr. 200. vő. HR I. 1. Nr. 143., 212. 32 HR I. 1. Nr. 200. §2.
