Századok – 1986
Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III
650 FEKETE LÁSZLÓ egyúttal azonban az elfogadott rendtartás már egy új gazdasági szervezet létrejöttére is utal. Az elkövetkezendő másfél évszázadban, a Hanza gazdasági és politikai rendszerének korszerűsítésére tett erőfeszítések során az 1347. október 28-i bruggei rendtartáshoz visszanyúlnak, s az alapdokumentum számos pontját kiegészítve és módosítva a Hanza-gyűléseken többször megerősítik. Az 1347-es bruggei rendtartás a kereskedőket származásuk szerint úgynevezett harmadokba sorolta be. Az első harmadba Lübeck vezetésével a vend és alsó-szász, a második harmadba a wesztfáliai és porosz, a harmadik harmadba pedig a gotlandi, liviandi és svéd Hanza-városokból érkező kereskedők tartoznak.28 A területi elv alapján történő felosztás új jelenség a Hanza és egyáltalán a kereskedelem történetében, amely az elkövetkezendő évtizedekben egyes városok, városszövetségek felemelkedésével és hanyatlásával néhányszor módosult. Később osztják be harmadokba a londoni kontor kereskedőit, de az egyes városoknak és városcsoportoknak az angliai kereskedelemben játszott eltérő gazdasági érdekei, különböző tradíciói miatt a kölni—gelderni, wesztfáliai— bergi—szász—vend és porosz—liviandi—gotlandi harmad alakult ki.2 9 A gazdasági érdekek alakítják másként Bergent és Novgorodot látogató Hanza-kereskedők szervezetét is. A harmadokba történt beosztás lényegében az egyes városcsoportok egyenjogúságát, egyenlő teherviselését volt hivatva biztosítani. A kontor gazdasági tevékenységét minden év pünkösdjét követő hatodik napon harmadonként választott két-két elöljáró (oldermann) irányította, ők kezelték a városok kereskedőinek közös pénztárát, a különféle vámjövedelmeket, s a hat fős testület a Bruggébe látogató kereskedők ügyeiben bíróságként is működött. S minthogy a Hanzának nem volt diplomáciai missziója külföldön, az elöljárók ezt a szolgálatot is ellátták, s nemcsak Flandria grófjaival, Burgund hercegeivel tartottak kapcsolatot, hanem a francia és a spanyol udvarral is. A kontor autonóm szervezet, ekkor még nem tartozik a Hanzavárosok gyűlésének joghatósága alá, minthogy a 14. század első felének részgyülései után az első Hanza-gyülés 1356. augusztus 4-én ült össze Lübeckben, s ekkor sem a kereskedelem kérdéseivel, hanem a vend Hanza-városok egymás között támadt viszályának elsimításával foglalkozott. A bruggei rendtartás inscriptiójában a ghemenen coplude uten Romeschen rike van Almanien, a dispositióban pedig a ghemenen coplude, ghemenen Duschen terminológia fordul elő, vagyis a kereskedők és 28 „A városok tudomására hozzuk, hogy a német hanza kereskedőinek közösségét harmadokba osztottuk be, amit a következőképpen kell érteni: Lübeck és vidéke, a vend városok területei, valamint a szász területek tartoznak egy harmadba, a wesztfáliai és porosz területek tartoznak a másodikba, a gotlandi, a liviandi és a svéd területek pedig a harmadikba." HR 1. 1. Nr. 143. § 1. Néhány hónappal korábban, 1347. május 28-án Bruggében kelt oklevél alapján arra következtethetünk, hogy a kontort látogató kereskedőknek harmadokba történő beosztása már korábban kialakulhatott. Ekkor ugyanis a Bruggét látogató Oesterlinghen [ = keleti emberek, a Hanza-kereskedők, de olykor csak a porosz, liviandi és más északkeleti városok kereskedőinek elnevezése Északnyugat-Európában F. L.] a törvényes súlyok és mértékek tárolására alkalmas ládát készítettek, s a láda kulcsait az egyes harmadok elöljárói őrizték. L. HUB III. Nr. 97.; LUB II Nr. 887., 878.; Koppmann. К. 1872. 87—88. 29 Daenell. E. 1905—1906. Bd. 2. 393.
