Századok – 1986
Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III
NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS A KÉSŐKÖZÉPKORBAN 649 hozott döntések már a kezdetektől fogva elsősorban a szervezet magját alkotó Lübeck és a vend Hanza-városok gazdasági és politikai érdekeit tükrözték, eleve érdektelen volt a gyűlés lefolyása a kisebb városok számára, ha menetét és határozatait befolyásolni nem tudták. A 14. század során Lübeck egyeduralmi törekvéseivel szemben nem tudtak más területek városai érdemleges ellenállást kifejteni, illetve Köln, Dortmund és más nagy nyugati Hanza-város gazdasági törekvéseit kevésbé érintette Lübecknek Skandináviához, Novgorodhoz kapcsolódó kereskedelempolitikája. S miután az 1418. június 24-i lübecki gyűlésen a vend Hanza-városok Lübecket kiáltották ki a szervezet fejének, a város a 15. század folyamán tovább erősítette befolyását a gazdasági és politikai döntések meghozatalában.26 A városok közös gyűlésen betöltött hatalmi státusa a porosz és liviandi Hanza-városok megerősödésével kezdett gyengülni, s az egyes régiók gazdasági érdekeinek szembekerülése egyre inkább illuzórikussá tette olyan politikai döntések hozatalát, amelyek a közös érdekre hivatkozva elsősorban Lübeck és a vend Hanza-városok gazdasági törekvéseit szolgálták. A Lübeck irányította Hanza-gyülések a Balti-tenger vidéke gazdasági struktúrájának átalakulását nem tudták követni, s ezért politikai szerepük a 15. század folyamán erősen leértékelődött. Jól fejezi ki ezt a folyamatot a gyűlések gyakoriságának alakulása; míg 1356 és 1400 között 27, 1401 és 1440 között 21, addig 1440 és 1480 között már csak 7 Hanza-gyűlés megrendezésére került sor,27 holott az utolsó időszakban zajló flandriai ellentétek (1451—1457), a Német Lovagrend valamint a porosz rendek és Lengyelország tizenhárom éves háborúja (1454—1466), a vend Hanza és Anglia háborúja (1470—1474), az északi uniós királyság válsága, a Novgorodban és Pszkovban lezajló események az érdekek egyeztetését, a közös politikai fellépést még inkább megkövetelték volna. A Hanza gazdasági rendszere a külföldön felállított kereskedelmi lerakatokon, a kontorokon nyugodott, ezek voltak azok a kereskedelmi kapuk, amelyek összekötötték a Balti- és Északi-tenger vidékét a kontinens más területeinek gazdaságával. A négy legfontosabb kereskedelmi kapu Brugge, London, Novgorod és Bergen volt, s mellettük még számos kisebb lerakat működött, amelyek szervezetileg rendszerint a négy kontor valamelyikének volt alárendelve. Ilyen kisebb lerakat működött Plockban, Kownoban, Oslóban, Tonsbergben, Koppenhágában, Malmőben, Staverenban, Amszterdamban, Sluisban, Lynnben, Bostonban, Hullban, Ipswich-ben és Yarmouth-ban. A fenti városok mellett még sajátos jogi kiváltsággal rendelkeztek a Hanza-kereskedők a dániai Schonen-félszigeten. A kontor az egykori gildhalléből vált a Hanza-kereskedelem széles önkormányzattal és belső autonómiával rendelkező szervezetévé, amelynek státusát először 1347. október 28-án a bruggei karmeliták kolostorában összeülő városok követei szabályozták. A bruggei gyűlésen tulajdonképpen a korábbi kereskedelmi gyakorlatot foglalták írásba, amely a kontor felépítése és működése számára is mintául szolgált, 26 HR I. 6. Nr. 556. § 87. 27 Dollinger, Ph. 1964. 119.
