Századok – 1986
Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III
646 FEKETE LÁSZLÓ jogait vizsgálva, egyaránt megtaláljuk a lübecki (Hgai), a magdeburgi (kulmi, neumarki, brandenburgi stb.) a flamand, a gelderni, az aacheni, a friz, a kölni, a dortmundi, az overijsseli jogú városok sokaságát.20 Az állami jelleg hangsúlyozása már a fenti sajátosságok miatt is indokolatlan, ezen felül még egységes alaptörvénnyel, a kereskedelem területén kívül eső joggal, végrehajtó és törvényhozó hatalommal, közös pénzrendszerrel, azaz az önálló államiság elengedhetetlen kellékeivel nem rendelkezett. A Hanza-városok csak a kereskedelmi zárlatok és — háborúk, a forgalom biztonsága érdekében hozott intézkedések végrehajtása idején kapcsolódtak össze a politikai szövetség szorosabb szálaival. A kereskedelmi kapcsolatok sokfélesége ugyanakkor az egyes városok közötti összetartóerőt gyengítette. Köln és a porosz Hanza-városok az angliai kereskedelemben voltak érdekelve, s az utóbbiak összefonódása a holland és zélandi gazdasággal már a 14. század második felétől elkezdődött, azonban Köln — a porosz Hanza városokkal szemben — földrajzi fekvése miatt az 0re- és Beltsund szabad hajóforgalmában kevésbé volt érdekelve. Lübecket kereskedelmi érdekei északon és keleten mindenekelőtt a Schonenfélszigeten, Bergenhez és Novgorodhoz kötötték, de a novgorodi kereskedelemben egyre inkább egyeduralomra törekvő liviandi Hanza-városok jelentős gazdasági pozíciókat hódítottak el a várostól. A mecklenburgi, a porosz és a liviandi Hanzavárosoknak saját fejedelmük hatalmi politikájára is tekintettel kellett lenniük, s a városokra nehezedő politikai nyomás a 15. századtól, a központosított államhatalom kialakulásának korától csak erősödött. Hatalmuk és cselekvési szabadságuk kiterjesztésére törekvő uralkodók céljait a Hanza interregionális szervezete sokszor akadályozta, de a fejedelmeknek a városaikkal eltérő politikai érdekei kényszerítették például semlegességre Lübecket, Rostockot és Greifwaldot Erik Medved valamint az észak-német fejedelmi koalíció Stralsund és Wismar ellen, a 14. század első két évtizedében viselt háborújában. Hasonló okból maradtak semlegesek a porosz, a liviandi és a mecklenburgi Hanza-városok az 1426 és 1435 között a vend Hanzavárosok Dánia elleni háborújában, vagy a vend Hanza-városok a porosz rendek és Lengyelország, valamint a Német Lovagrend tizenhárom éves küzdelme idején. Nem működött a Hanza érdekközösség akkor sem, mikor Margittal, a három skandináv ország királynőjével a gotlandi Vitalien-bruderek ellen szövetkező porosz és vend Hanza-városok hadiflottája az Északi Uniós királysággal szemben földesurakat „támogató" Rostock és Wismar flottájával ütközött meg.21 A Hanza nem volt más, mint a Balti- és Északi-tenger, a Rajna vidékén, a Baltikumban, Alsó-Szászországban, Wesztfáliában, Brandenburgban, Mecklenburgban, Pomerániában, Poroszországban, Livlandban, Geldernben, Drentében, Groningenben és Frizlandban fekvő városok és városszövetségek érdekközössége, melynek fő célja az együtt szerzett külföldi privilégiumok, a távolsági kereskedelem, a közlekedés és iparűzés biztonságának idegen hatalmakkal és kereskedőkkel szembeni védelme, belpolitikai tekintetben 20 Ebel, W. 1972. 255.; Aubin, H. 1972. 245—251.; Reinecke, H. 1972. 135. 21 Daenell, E. 1905—1906. Bd. 1. 124.; Fritze, К. 1961. 93.; PUB III. Nr. 1779. A—L.
