Századok – 1986
Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III
NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS A KÉSŐKÖZÉPKORBAN 647 pedig a feudális környezetben a városi autonómia biztosítása és a kereskedőarisztokrácia hatalmának fenntartása.2 2 Hatalmi-politikai státusát az a gazdasági munkamegosztás biztosította, amely a Balti-tenger vidéke, a Baltikum és Északnyugat-Európa között a 14. század közepétől kezdett fejlettebb formát ölteni, s ennek volt organizátora a városok és városszövetségek érdekközössége. A szakirodalom összesen 199, Európa északi felén fekvő városról állapította meg, hogy a Hanzának az 1648-as westfáliai békéig terjedő története során a szövetségnek tagja volt, vagy kereskedőik élvezve a külföldi privilégiumokat, ahhoz tartozónak mondták magukat.2 3 A szövetség tagjának számított az a város: 1. Amely már a kezdetektől, vagyis 1358-tól így ismert. 2. Amelyet saját kérésére, hivatalosan vett fel sorai közé a Hanza-gyűlés. 3. A kisebb városok sokasága, amelyek mindenféle hivatalos eljárás, a hadviseléshez, a diplomáciai szolgálatok költségeihez való hozzájárulás nélkül is a Hanza tagjának tekintettek.2 4 A 14—15. század során nem készült olyan összeírás, amely a szövetséghez tartozó városokat felsorolta volna, illetve erősen hiányosak azok a listák, amelyek a katonai terhek elosztását, a Hanza-gyülésre meghívott városok nevét tartalmazzák; ezért nem tükrözik a Hanza tényleges nagyságát. Ezekben az összeírásokban legfeljebb 60—80 város neve fordul elő; s Lübeckhez írt levelében maga VI. Orbán pápa is a várost egy 77 jó várost egyesítő liga fejének nevezi. A bruggei kontor tisztségviselői 1469-ben 72 jó városról és számtalan kisvárosról tesznek említést, amelyek a Hanzához tartoznak, de más források ugyanebből az évből 67 város nevét tartalmazzák.25 Néhány terület Hanza-városainak számát viszont pontosan ismerjük. Poroszországban a szövetségnek hat tagja — Danzig, Elbing, Braunsberg, Königsberg, Kulm és Thorn — volt, bár az 1233. évi kulmi oklevélben a Német Lovagrend nagymestere az ország valamennyi városának biztosította azokat a privilégiumokat, amelyek lehetővé tették volna a lokális és regionális kereskedelem szféráiból való kilépést, de a hat porosz város gazdasági hatalmával élve elzárta a többiek elől a nemzetközi kereskedelembe történő bekapcsolódás lehetőségét. Lengyelországban és Sziléziában mindössze kettő, Krakkó és Boroszló. Skandináviában négy, Kalmar, Nyköping, Stockholm és Visby tartozott a Hanzához. Livlandban némiképp már bonyolultabb a helyzet. Itt Riga, Reval, Dorpat és Pernau teljes jogú tagja a Hanzának, de rajtuk kívül még hét kisebb város is részt vesz a liviandi városok részgyűlésein, s a négy nagyváros küldöttei a Hanza-gyűlésen valamennyi liviandi várost képviselik. Hátsó-Pomerániából 12 város volt tagja a Hanzának, az elő-pomerániai és mecklenburgi Stralsund, Greifwald és mások a Lübeck vezette vend Hanza-városokhoz tartozott Hamburggal 22 Brandt, A. von 1962. 7—10.; vö. 1963. 24—30.; Fritze, К. 1967. 8—12.; Olechnowitz, К,—F. 1965. 3—7. 23 Dollinger, Ph. 1964. 530—531. 24 Dollinger, Ph. 1964. 114—115. 25 Dollinger, Ph. 1964. 113.; HUB IX. Nr. 671. § 2.
