Századok – 1986

Álláspontok; vélemények - Bellér Béla: Miért nem ismerik tanulóink a történelmet? 420/II

446 ÁLLÁSPONTOK, VÉLEMÉNYEK 446 szerephez a Komintern VII. kongresszusán meghirdetett antifasiszta népfrontpolitikában jutott. A fasizmus világméretű veresége, a népi demokráciák létrejötte lehetővé tette annak a szocialista hazafiságnak megszületését és — bár nem gyermekbetegségek nélküli — fejlődését, amely történelmünk során először valósítja meg minden dolgozó osztály és réteg számára érvényesen a „közös haza" eszméjét. Ha most arra a kérdésre kell válaszolnunk, hogy gimnáziumi tankönyveink tartalmazzák-e a hazafiság és a nemzetköziség összefüggő és részletesen kidolgozott ideológiáját, egyértelműen nemmel kell válaszolnunk. Tankönyveinknek hazafiságra és nemzetköziségre való hivatkozásai esetlegesek, összefüggéstelenek, üresek. Az ókor történetében, amely nemcsak a hazafiság kiemelkedő példáival, hanem kidolgozott ideológiájával is rendelkezett, jóformán csak címszó a hazafiság. (I. 140, 152.) A „haza" a tankönyvben mindig az egész, a közös hazát jelenti, akár a parasztkatona, akár Caesar hazájáról van szó. (I. 137, 141, 148, 219.). Sőt a hazát egy alkalommal kizárólag földrajzi értelemben, a néppel szembeállítva használja a tankönyv (I. 237.),megfeledkezve a politikai közösségtudatnak a lakóhelyre való kisugárzásáról és a politikai hatalom jellegéről. Nem sokkal jobb a helyzet a középkor történetével kapcsolatban sem. Minden megkülönböztetés nélkül, a „közös haza" elvi alapján (II. 207.)állva, használja a tankönyv a „hazafias" jelzőt a legkülönbözőbb népek — franciák, hollandok, oroszok — egymásétól ugyancsak elütő tömegmozgalmaira. (II. 47, 73, 164, 180.) A magyar történelemben Hunyadi János törökellenes harcaival kapcsolatban megkísérli a könyv a paraszti haza fogalmának tisztázását, „szűkebb hazájukon" „szegényes otthonukat" értve. (II. 108.) De ha a szűkebb haza csak otthont jelent, ez nem ideológia. A szűkebb hazának, a jobbágy otthonának védelméhez nincs szükség ideológiára, csupán a „tágabb" haza védelméhez. Ennek pedig a kereszténység védelme az ideológiája. Hunyadit viszont — neki volt hazája! — nemesi patriotizmus is vezette. De nemcsak Hunyadi parasztfelkelőinek hazafisága nem nyer szabatos magyarázatot, hanem a hajdúké sem. (II. 221.) Annál szebben bontakozik ki viszont Rákóczi parasztkatonáinak hazafisága. (II. 238, 242.) Ha lehetséges, még a haza-fogalomnál is konfúzusabb tankönyvünkben a „nemzeti" szó használata, amely időnként már az anakronizmus határát súrolja. Ugyan mi a „nemzeti színezet" a városok osztályharcaiban (II. 49.), vagy mik a „nemzeti" törekvések az antifeudális mozgalmakban? (II. 70.) Mindezekben a polgári-nemzeti mozgalom történetietlen anticipálását láthatjuk. Az újkor történetében is hiába várjuk a hazafiság és a nemzetköziség tartalmilag pontos, érzelmileg árnyalt bemutatását, holott ez a kor hozza meg a polgári nemzeteszme, a nacionalizmus győzelmét. Ennek ellenére a patriotizmus, a hazafiság, a nemzet, a nacionalizmus elég ritkán használt (III. 26, 42, 44, 49, 50, 51, 115, 116.) és részletesen sehol meg nem magyarázott fogalmak. Mikor a tankönyv megpróbálja megmagyarázni az új polgári hazafiságot, nemcsak a felvilágosodás, hanem saját maga nívója alatt marad. A hazafiság szempontjából leglényegesebb részben a tankönyv megállapítja, hogy a francia forradalom új értelmet adott a „haza" szónak, amely