Századok – 1986

Közlemények - Varsányi Erika: Weltner Jakab az emigrációban 383/II

386 VARSÁNYI ERIKA őt kérésére felkereste, a következőket írja: „egy teljesen meghasonlott ember ... aki elvesztette hitét nemcsak a bolsevizmusban, de magában a szocializmusban is . . . azért nincs ma pozitív programja, mert érzi, hogy úgy a polgárságnál .. . mégiscsak bolseviki népbiztos marad, mint a munkásságnál, ki viszont renegátot lát benne, elvesztette a bizalmát . .. a jövőben politikával nem akar foglalkoznia. Ezért nézetem szerint rá többé nem lehet számítani."1

0

Majd így folytatja érvelését: „így van Weltnerrel is, aki bár jelenleg itt tartózkodik, sem velem, sem az emigráció egyetlen tagjával sem keresett érintkezést. Különben információim szerint az a terve, hogy Franciaországban egy bélyegüzletet akar nyitni."1

1

Megjegyzendő, hogy Károlyi ekkori véleménye csak Weltner politikai szerepére vonatkozóan igazolódott a későbbiekben. Kunfi, ha az emigráció egységének megteremtését utóbb egyértelműen el is utasította,12

az Arbeiter-Zeitungban — melynek munkatársa volt —, továbbá az 1920-ban általa alapított Világosság című hetilapban és más magyar nyelvű emigrációs sajtótermékekben — főként a Bécsi Magyar Újságban — megjelentetett cikkei révén bekapcsolódott a politikába. Ezek az írásai, valamint részvétele és megnyilatkozásai az osztrák és más nemzetközi munkásmozgalmi fórumokon aktív politikai kiállásáról tanúskodnak, amelynek során egyrészt a magyar ellenforradalmi rendszer, másrészt a hazai pártvezetés ellen lépett fel.1

3

E tevékenységének politikai súlyát támasztja alá az is, hogy a korabeli bécsi követségi és rendőrségi jelentésekben gyakran idézték őt.1

4 Az eddigiek, valamint Weltner és kortársai visszaemlékezései alapján kétségbevonható azon jelentés tartalmának az igazsága, amelyet a főügyész egy konkrét 10

Uo. 611. 11

Uo. 611. (Weltner ekkor Csehszlovákiában tartózkodott, mint bélyegüzlet-társtulajdonos. Lehetséges, hogy a franciaországi bélyegkereskedés létesítése — amelyről Károlyi ír — mint terv felvetődött, de nem realizálódott.) 12

Kunfi Zsigmond: A magyar emigráció. Világosság 1920. okt. 27. 347—350. (Kunfi reflektálva Garbai Sándor: Az egészségtelen emigráció. Világosság 1920. okt. 13. 316—318. oldalon megjelent cikkére kijelenti: „Bármily szégyenletes is rám nézve akárcsak egyetlen kérdésben is Lukács Györggyel közös véleményen lenni ... e kérdésben (az emigráció egységének megteremtését szorgalmazó Garbai álláspontjáról van szó) vele és nem Garbai elvtárssal vagyok egy véleményen. Nem tartok lehetségesnek egységes emigrációt. S ha lehetséges volna, nem tartanám hasznosnak és célravezetőnek." Uo. 348.) 13

Emlékirat a Nemzetközi Szocialista Értekezlethez a magyarországi szociáldemokrata pártnak a proletárdiktatúra alatt a kommunista párthoz való viszonyáról. Benyújtják a szociáldemokrata emigránsok (Világosság-csoport) megbízásából Böhm, Garbai, Kunfi, Rónai volt népbiztosok. — Világosság 1921. febr. 23. 113—120., Kunfi Zsigmond beszéde a bécsi szocialista kongresszuson. = Bécsi Magyar Újság 1921. febr. 25.5., hivatkozik rá, ill. idézi a cikket: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien NPA Liasse Ungarn. Karton 881. Fol. 301—304. (Haltung der österreichischen Regierung gegenüber den ung. Emigranten.), Kunfi Zsigmond beszéde a hágai békekongresszuson. Bécsi Magyar Újság 1922. dec. 19.2., Protokoll der Verhandlungen des Parteitages der deutschen sozialdemokratischen Arbeiterpartei in Oesterreich. Abgehalten in Wien von 14 bis 15 okt. 1922. 207. p. (a Világosság-csoport képviseletében vendégként részt vett Kunfi). 14

Haus-, Hof-und Staatsarchiv, Wien. NPA, Berichte aus Budapest 1920—1922 Karton 17 Fol. 1— 948., és Budapest, Berichte 1923—1928 Karton 18 Fol. 1—966., továbbá Liasse Ungarn Karton 881 Fol. 243—244., 281—185., 301—304. (1)3 Ungarische kommunistiche Propaganda in Wien und ungarische Emigrantenpresse 1919—1931.