Századok – 1986
Közlemények - Tokaji András: Polgári és munkás dalosmozgalom Magyarországon (1868–1948) 345/II
DALOSMOZGALOM MAGYARORSZÁGON 1868 -1948 KÖZÖTT 361 vonni. S az is világossá válik, hogy az MMDSZ miért csak egyéves tagság után adta ki a tagnévsort saját tagjainak. Eme óvintézkedések konzekvens végrehajtását láthatjuk a Haladás Dalkör esetében, melynek átigazolása után a MMDSZ vezetősége megbízta Pajor titkárt, hogy a dalkörnél „nézze át mindazon iratokat, melyeket a nevezett dalkör a munkás dalosszövetségtől kapott".81 így fordult elő az a helyzet, hogy egyazon dalkör helyiségét előbb a polgári, majd — néhány napra rá — a munkás dalosszövetség megbízottjai kutatták át. Elvileg persze jogos volt, hogy a jelentkezők tudni szerették volna, mely dalárdákkal lépnek szövetségre. 1929-ben az Ágfalvai Dalkör vissza is vonta belépési nyilatkozatát, mivel a szövetség vezetősége tőle is megtagadta a taglista átadását.8 2 Az MMDSZ nem nézhette az eseményeket tétlenül. Amikor értesült róla, hogy több vidéki tagegyesületének működését betiltották, levélben kérte a vezetőségeket, hogy a határozatot fellebbezzék meg.8 3 A munkásdalárdák hatósági zaklatása ellen interpellált a Nemzetgyűlés 1926. ápr. 22-i ülésén Baticz Gyula képviselő (aki egyben az MMDSZ elnöke is volt): „amikor az egyesületek alapszabályt kapnak a kormánytól, akkor ezeknek az egyesületeknek szerintem egyenlő jogokat kell élvezniök az országban meglévő — ha erről egyáltalán beszélhetünk — szabadságjogokról. (...) Lehetetlenség, hogy a kormány az egyik testületet a másik fölé helyezze."8 4 A felszólalásnak nem sok foganatja volt. 1927 elején a Nyíregyházi Általános Munkás Dalegylet arról értesítette az MMDSZ vezetőségét, hogy az elöljáróság felszólította őket: lépjenek be a polgári szövetségbe. Az elnökség lakonikus válasza: „A dalkör az MMDSZ tagja."8 5 Egy hónappal később a városi polgármester átiratban szólította fel az egyletet: amennyiben továbbra is működni akar, be kell lépnie a MDEOSZ-ba.8 6 Augusztusban a dalkör kottáit lefoglalta a hatóság éslcövetelte, hogy igazolja át magát a MDEOSZ-ba. Az MMDSZ elnökségének tanácsa: csak hivatalos intézkedést vegyenek figyelembe.8 7 1926 nyarán Schein Béla ügyvezető elnök javaslatára Pajor Oszkár, Fleischmann Árpád és Dobos Ferenc elnökségi tagok részletes jelentésben számoltak be az SZDP vezetőségének a dalárdák betiltásáról.88 A párt nem sokkal később úgy informálta őket, hogy a hajszát nem a belügyminisztérium, hanem a polgári dalosszövetség indította meg.8 9 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban érdeklődő Pajor kérte az ügy aktáinak megtekintését, de azokat ott nem találták meg 81 Uo. 82 MMDSZ V. ü. 1929. máj. 2., uo. 83 Kiss Imre, i. m., 15. 84 MUDZK, 1926. máj. 77. 85 MMDSZ v. ü. 1926. jan. 7., uo. 86 MMDSZ v. ü. 1927. febr. 9., uo. 87 M M DSZ v. ü. 1926. aug. 11., uo. 88 MMDSZ v. ü. 1926. júl. 14., uo. 80 Uo., júl. 21.
