Századok – 1986
Közlemények - Tokaji András: Polgári és munkás dalosmozgalom Magyarországon (1868–1948) 345/II
DALOSMOZGALOM MAGYARORSZÁGON 1868 -1948 KÖZÖTT 359 műveket dirigál egy munkáskórusnak (ti. a Vasas dalárdának), vasárnap pedig misét vezényel a templomban.7 0 A hatóságok egyforma súllyal nehezedtek rá az egyes munkásdalosokra, akiknek — különösen, ha nagyüzemben vagy valamely állami vállalatnál dolgoztak — lehetőleg megakadályozták az MMDSZ tagdalárdákba való belépését7 1 és a munkásdalárdákra, melyek alapszabályát általában többszöri kérésre sem hagyták jóvá. Hasonlóképp az üzemi vezetőségek sem engedélyezték a dalárdáknak, hogy belépjenek az MMDSZ-be (pl. a Ganz-MÁVAG, Weiss Manfréd- vagy SZECSEV-dalárda).72 Míg azonban korábban az volt a helyzet, hogy ilyen esetben az alapszabály nélküli dalárda asztaltársaságként működött tovább, most a dalárda vagy felosztlott, vagy belépett a polgári dalosszövetségbe. így szűnt meg, ill. lépett ki az MMDSZ-böl 1926-ban és azt követően a Váci Haladás, a Nagytétényi Vasmunkás és a Komáromi MÉMOSZ Munkás Dalkör, a Kispesti és a Makói Szervezett Munkások Dalkara, a Debreceni Munkás Kórus, a Szolnoki, a Szombathelyi, a Győri, a Nyíregyházi, a Kaposvári és a Miskolci Általános Munkasdalkör.73 Mindez különösen szigorúan vonatkozott a postai és a vasúti (közlekedési) alkalmazottakra. A makói Szárnyaskerék Dalkör a 30-as évek elején elsősorban a SZECSEV vasúti műhely dolgozóiból állott. Mivel a dalkör vezetője a műhelyfőnök volt, a kör csak „jámbor" dalokat énekelgetett — természetesen az egyházi énekeket is beleértve. Nemcsak hogy nem vehettek részt a szakszervezeti mozgalomban, de az SZDP-ről (mely a városban is működött) még beszélniük sem volt szabad. Ez azonnali elbocsátást vont maga után.7 4 Kiss Imrétől tudjuk, mi történt a dombóvári Dalkör esetében. A rendőrség közölte a dalkör elnökével, hogy a dalkör működését nem engedélyezi, viszont „hozzájárul" ahhoz, hogy új névvel és új, „megfelelő" alapszabállyal tovább működjön. Más szóval: a dalkör vegye fel a Petőfi Dalkör nevet, lépjen be a Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetségébe (MDEOSZ), és tartsa magát távol a munkásmozgalmi kórusdalok éneklésétől. A hazafias ünnepélyeken viszont köteles aktívan részt venni. A közgyűlés elfogadta a feltételeket, bár a dalosok egy része (három fő) kilépett.7 5 (Négy év múlva a dalkör visszalépett, és bevonult a munkásotthonba.) 10 A szerző interjúja András (Endre) Bélával. Bp. 1979. szept. 10. Ml Adattár. — Kézdi Krén ily módon távozott, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a dalárdának ebben az időszakban 3 év alatt 4 karnagya volt. 71 A Belügyminisztérium 135.599/296. sz. körrendelete alapján. 72 András, uo. 73 Vö. még: A Miskolci Általános Munkás Dalárda röplapja. NI könyvt. és 47. sz. jegyz. 74 Kiss Imre: A munkásdalos kultúra fejlődése Makón 1921—1937. A Makói Múzeum füzetei/29, Makó 1982. Kiadja a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága. 75 „A kör gondot fordít arra, hogy (...) minden tevékenységében hazafias irányzat és szellem érvényesüljön. A körnek hivatalos működésében szolgálati, politikai és felekezeti ügyekkel vagy ezekre vonatkozó kérdésekkel foglalkoznia tilos." A Dombóvári MÁV Fütőházi Dal- és Önképzőkör módosított alapszabályai. 1930. 4.
