Századok – 1986
Közlemények - Tokaji András: Polgári és munkás dalosmozgalom Magyarországon (1868–1948) 345/II
354 TOKAJI ANDRÁS szakítanak a klub kispolgári orientációjával, és munkásegyletté válnak. A „Victoria" név megmaradt ugyan, de most már nem az angol királynőre, hanem a munkásság „győzelmére" utalt.35 Az 1870-es évek közepén a Rajna vidékről jött a hír: 11 egylet, 460 dalossal elszakadt a polgári vonaltól. Ebben az aktusban Noack „a szocialista szellem első céltudatos mozgalmát" üdvözölte.3 6 Ez a fordulat nálunk másfél-két évtizeddel később következett be.3 7 A Cipészmunkások Önképző Egyletének tagjai között 1877-ben már dalosok is voltak, akik azonban együtt énekeltek a dalárdában a polgárokkal. És mivel az egylet tagjai többször is kifejezték óhajukat, hogy a cipészmunkások alakítsanak külön dalárdát, ez meg is valósult.3 8 Ezután a Sütőmunkások Dalköre jött létre (1889-ben), majd a Budapesti Általános Munkás Dalegylet (1891).3 9 Az „általános" szervezeti forma önmagában is az elkülönülés biztosítéka volt: az egyletben éneklő bádogosok, betűszedők, cipészek, kárpitosok, mázolok és kőfaragók egyik üzem vagy gyár felügyelete alá sem akartak tartozni. Az alakuló gyűlésen kijelentették, hogy a dalárdát „osztályharcos szervezetté" kívánják tenni, és „az eszme szolgálatába" állítják. Az egylet kezdettől szoros kapcsolatban volt a munkáspárttal is.4 0 Ezzel szemben az építőmunkások két kő között őrlődtek: egyik részük közös önképző egylet megalakítását szorgalmazta, a „szakmai soviniszták" azonban — így az ácsok — önálló szakegylet és dalárda mellett törtek lándzsát.4 1 Végül is 1898-ban a kőfaragók kezdeményezésére újjászervezték az asztalos dalárdát, mely az építőmunkások dalárdájának bázisául szolgált.4 2 A dalárda már fél év múltán nehézségekkel küszködött, mert a kőfaragók közül többen kimaradtak.4 3 Az új szervezeti forma még sokáig idegen volt. A Galaczi Imre vezetésével megalakult Kőművesek Dalárdája szintén osztályharcos célokat tűzött maga elé.4 4 35 Fillies, i. m„ 10. 36 Noack. i. m., 17. 37 Mint ismeretes, Magyarországon csak 1848 után indulhatott meg erőteljesebben az iparosodás. Az ipari munkásság létszáma azonban az első két évtizedben legalábbis megkétszereződött: 1869-ben mintegy 390 ezer fő volt. 38 Tillmann Imre: A Bőripari Munkások Dalkara 50 éves jubileuma. = MUDZK 1928. dec.. 191. зд Szinte egyidejű párhuzama volt ez a politikában bekövetkezett változásoknak. Csak emlékeztetőül: a Monarchia forradalmi érzelmű szociáldemokratái a már említett. 1869-es bázeli kongresszus után támadták egyre hevesebben a burzsoáziával együtt haladó Oberwinder-féle vezetést, melynek következtében 1873-ban a Scheu-féle radikálisok kiváltak a pártból. A következő évben a Magyarországi Munkáspárt vezetői is csatlakoztak hozzá. A Farkas Károly által fémjelzett vonal a 48-as párttal való együttműködés ellen lépett fel. Az MSZDP 1890-ben megtartott első kongresszusát követően földmunkásszervezetek és országos szakegyletek alakultak. Az első, minden kétséget kizáróan osztályharcos munkás dalegylet, a Budapesti Általános Munkás Dalcgylet a következő évben jött létre. 40 Vö. Tömöry, i. m„ 20—21. 41 Ácsok Szaklapja, 1896. aug. 1., A Kőfaragó, 1896. dec. I. 42 Tömöry, i. m., 28—29. 43 Építőmunkás, 1899. jún. 24. 44 Maróti, uo.
