Századok – 1986
Közlemények - Tokaji András: Polgári és munkás dalosmozgalom Magyarországon (1868–1948) 345/II
DALOSMOZGALOM MAGYARORSZÁGON 1868 1948 KÖZÖTT 353 tisztán társadalmi alapon is két fő ágra: a polgári és a munkás dalosmozgalomra vált szét. Hamis tehát az a (polgári) beállítás, miszerint a „szövetséget" a munkásság adta föl; ez csupán a későbbi helyzet visszavetítése. Az osztályharcos munkásdalos-mozgalom kialakulása Ily módon a munkásság magára hagyatottságát, elárvulását a dalármozgalomban is kimutathatjuk. Fontosabb volt azonban a kinti, magában az „életben" való kiszolgáltatottsága, ami öntudatra ébredő részét a polgársággal szemben alapvetően bizalmatlanná tette. Hiába tanúsított a polgár — a kispolgár — „türelmet" és megértést sok dalárdában; a munkás egyre kevésbé érezte jól magát a polgári környezetben. Ezért a polgári perspektívából kiábrándult munkás számára a munkásdalárda elsősorban menedék volt, mely különösen érzelmi szempontból volt fontos számára. Másrésztől azonban azt is felismerte, hogy helyzetét — ha átmenetileg is — vállalnia kell, és meg kell próbálnia előnyt faragni hátrányából — azaz: kizártságát tudatosan vállalt elkülönüléssé kell fejlesztenie.3 3 Ahogyan az osztály vezetői egy önálló mozgalom, párt, sőt ideológia megteremtését szorgalmazták, úgy merült fel a munkás összetételű dalárdák mellett az osztálytudatos célra szervezett munkásdalárdák megteremtésének az igénye, alapvetően szervezett, leginkább fizikai munkásokból, proletár karakterű repertoárral, sőt önálló stílussal. Az 1770-ben alapított angol The Madrigal Societyben szép számmal énekeltek takácsok is, akik — ha hihetünk Hawkins beszámolóinak — még a később bekövetkező gazdasági krízis előtt kivonultak; Reginald Nettel feltételezése szerint elsősorban azért, mert létre akarták hozni a maguk saját szervezetét.34 Az első angliai munkáskórus valószínűleg Manchesterben alakult, 1833-ban, a Huddersfield Choral Society pedig egy munkás betegsegélyző egyletből nőtt ki, 1835-ben. A lipcsei Abteilung des Kunst- und Gesellenvereinsből 1848 márciusában munkás önképzőegylet alakult, átmeneti betiltás (1850) után pedig, 1861. febr. 19-én, August Bebel vezetésével létrejött a Wiener Saalban az első német munkáskórus, a Gewerblicher Bildungsverein. Egy évvel később jött létre a hannoveri Victoria Klub, mely mesterekből, munkásokból, valamint elömunkásokból állt. Nem sokkal később azonban, néhány szervezett munkás agitációjának a hatására úgy döntöttek, hogy " Megjegyzésként csak annyi kívánkozik ide, hogy ha sokan nem is láttak túl a puszta elkülönülésen, egyre többen voltak, akik az elkülönülés és az önmeghatározás önértékén túl egy magasabb fokú társadalmipolitikai integráció reményében tevékenykedtek, teljes mértékben összhangban azzal az objektív követelménnyel, hogy a munkásság társadalmi-politikai tényezőként is nyerje el azt a státuszt, ami a termelésben betöltött szerepének megfelel. Ha tehát ez az elkülönülés szubjektíve sokszor önmagáért valóként jelent is meg, objektíve egy magasabbrendű (mert az osztály érdekeit is tekintetbe vevő) integráció előfeltételévé s egyben eszközévé vált. J4 Nettel, i. m„ 129. 9 Századok 1986/2
