Századok – 1986
Tanulmányok - Nehing Karl: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés (1605–1609) 3/I
24 KARL NEHRING hogy az ő nevében a törökök által kívánt követet és ajándékot meghatározott időn belül a portára küldje".9 5 E feltételek ellenére, amelyeket a császár testvére elé szabott, Rudolf egyidejűleg ütnak indította a portára Teufelt követként.9 6 Bécsben, ahol ekkor a császári ratifikációs okmány volt, és ahol még nem gyűjtötték össze a szultánnak szánt valamennyi kincset, Teufelt visszatartották; Mátyás ekkor már, ahogy az osztrák rendekkel közölte, elhatározta, hogy egy maga által kiválasztott követet küld a portára.9 7 A császárral és az „egyesült tartományokkal" szembeni helyzetének megszilárdítása érdekében Mátyás nem engedhette már át az okmányok kicserélését Teufelnek, s ezáltal a prágai udvarnak, hiszen a Teufelnek szóló instrukció Kanizsa, Esztergom és Eger visszaadását az okmányok kicserélésének az előfeltételeként szabta meg, ez pedig olyan feltétel volt, amelyen már két évvel korábban is majdnem meghiúsultak a törökökkel folyó béketárgyalások. Miközben Christop von Teufel bárót Bécsben visszatartották, Mátyás elhatározta, hogy zu Herberstein bárót98 küldi követként a portára. Herbestein április 25-én érkezett Bécsbe,9 9 ezt követően Znaimba ment, hogy a következő napon átvegye Mátyástól a követjárásra szóló megbízólevelet.10 0 Ezzel egyidőben Teufelt felszólították, hogy minden „idevonatkozó anyagot", amit az utazás előkészítéséhez összegyűjtött, engedjen át Herbersteinnek.10 1 Az udvari haditanácstól Herberstein 05 Uo. Fol. 113—117. 1608. IV. 9-i instrukció. 9e Wien HHStA Türkei 91b Fol. 57—60, császári instrukció és megbízólevél Teufel számára, 1608. IV. 9. 97 Wien HHStA Ungarn Alig. Akten Fase. 155b Fol. 125 sk. 1608. IV. 16. 98 Herberstein (1577—1626) annak a messze szétágazó stájer nemzetségnek az alsó-ausztriai ágából származott, mely a 16. és a 17. század folyamán jelentős hadvezérek és diplomaták egész sorát adta. Adam zu Herberstein báró legjelentősebb elődje Sigismund zu Herberstein báró (1486—1566) a krajnai ágból, aki oroszországi (1516—18, 1526—27) és budai, Szulejmán szultán táborába (1541) vezető követjárásai révén vált híressé. Adam zu Herberstein báró, aki átmenetileg a bajor Miksa herceg szolgálatában is állt, már 1603-ban Mátyás kíséretében, mint annak kamarása lépett föl a regensburgi birodalmi gyűlésen. Az 1608. évi pozsonyi országgyűlésen az alsó-ausztriai katolikus úri rendek képviselői között volt, és Konstantinápolyból való visszatérte után megkapta a magyar indigenátust. Magdalena Katharina von Khuen-Belasyt vette feleségül, aki a maga idejében mint ügyes gazdasszony és birtokspekuláns volt ismert. Portai követjárásán kívül Herberstein még egyszer lép előtérbe politikailag, 1612-ben Frankfurtban, Mátyás megkoronázásakor. Ezt követően azonban visszavonul a politikai élettől, nem utolsósorban rossz gazdasági helyzete miatt. Amikor 1618-ban ismét felkérik arra, hogy vezessen követséget Konstantinápolyba, anyagi okok miatt vissza kellett utasítania ezt az ajánlatot, hiszen az udvari kamara ekkor még mindig tartozott neki a korábbi követútjáért járó pénzzel. Stieve: Briefe und Akten 5. köt. 614.4; J, A. Kumar: Geschichte der Burg und Familie Herberstein. 3. rész. Wien, 1817, 115. sköv.; Rudolf Heinisch: Habsburg, die Pforte und der Böhmische Aufstand (1618—1620). In: Südost-Forschungen 33(1974) 125—165. 99 Wien HHStA Türkei 91b Fol. 65r Herberstein Mátyáshoz 1608. IV. 25. 100 A megbízólevelek Ali pasához, Habil efendihez, I. Ahmed szultánhoz, tárgyalási kívánságok a szultán számára, megbízólevelek a nagyvezírhez, a főmuftihoz és a vezírekhez. — K. Nehring: Herberstein, 84., 127—134. 101 Ez kiderül Teufel Mátyáshoz írt 1609. VIII. 5-i leveléből — Wien HKA Reichsakten 184 Fol. 197. —, amelyben Teufel felpanaszolja, hogy Mátyás őt a császárnak úgy állította be, mint aki „nem méltó a követségre ... az ottomán portán". Mert az idő és pénzveszteség mellett, folytatja Teufel, most főleg a jó
