Századok – 1986
Tanulmányok - Stier Miklós: Politikai újraorientálódás az 1920-as és 30-as évek fordulóján 260/II
294 STIER MIKLÓS napjaiban végleg válságossá tették.4 5 Távozása szinte már napirendre került: 1932. július 1-i, a költségvetés elfogadását követő, a hagyományoknak megfelelő, formai jelentőségű lemondását a kormányzó ugyan nem fogadta el, de a közvélemény számolt már öszi, végleges menetelével. A párt és a kormány válsághelyzete a budapesti diplomáciai körökben is nyílt témává vált. A budapesti német és az osztrák követ is több jelentésben foglalkoznak a helyzettel, átmeneti kormányalakítás azonnali lehetőségével is számolnak. A német követ még Bethlen döntő szerepéről számol be, lehetséges új miniszterelnökként rajta kívül csak Ráday Gedeon és Keresztes-Fischer Ferenc nevét említi.4 6 Az osztrák követ azonban — miközben kommentárjában a közvéleményben felmerülő kombinációkat a „fantázia termékeinek" nevezi — érdekes módon mégis így fogalmaz: „egy bekövetkezendő kormányváltás esetén elsősorban természetesen Gömbös, de Keresztes-Fischer belügyminiszter, Kállay Miklós volt államtitkár és Gróf Klebelsberg neve merül fel miniszterelnökjelöltként."4 7 A nyílt belpolitikai küzdelem — szokatlan módon — a parlament ülésezéseinek nyári szünetében sem hagyott alább. Hunyady Ferenc agrárcsoportja testületileg csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, amelynek ezáltal 24 képviselője lett a Képviselőházban, s így a harmadik legerősebb párttá vált. Ezt a politikai lépést a katolikus egyház vezéregyénisége, Serédi Jusztinián prímás is melegen üdvözölte, mert — mint hangsúlyozta — „Magyarországon egyedül ennek a pártnak van jövője". A Kisgazdapárt július végén az ellenzéki pártokkal tárgyalva a Ház összehívására gyűjtött aláírásokat, hogy számon kérje a kormánytól a hathatós agrárvédő intézkedések elmaradását.4 8 A hamarosan bekövetkező teljes kormányválsághoz az utolsó lökést az ugyancsak a nyár folyamán lefolytatott országgyűlési pótválasztások adták meg, ahol éppen az agrártömegek elégedetlensége következtében a Kisgazdapárt előretörését és győzelmeit kellett elszenvednie a kormányzati politikának. Ezek sorában is kiemelkedővé vált az augusztus 28-i mezőcsáti választás, ahol — a kormánypárt jelöltjeként — maga Purgly Emil földművelésügyi miniszter indult, s vele szemben, nyílt szavazással a közigazgatási hatóságok nyomása ellenére Eckhardt Tibort, a Független Kisgazdapárt jelöltjét választotta meg a falusi lakosság.49 45 Részletesen: Márkus László: A Károlyi Gyula kormány... 280—285. 4e A budapesti német követ politikai jelentése, 1932. június 21. Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes, Bonn, Politische Abteilung II. 47 A budapesti osztrák követ politikai jelentései: 1932. június 3., 1932. június 13., 1932. június 21., 1932. június 27. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien. NPA. Fase. 19. Budapest—Berichte (1929—1933) 633—638. — Gömbös neve ilyenformán csak egyszer merül fel jelentéseiben, és a következő hónapokban olyannyira nem említi, hogy kinevezése végül számára is meglepetést jelent. 48 A budapesti osztrák követ politikai jelentései: 1932. július 2., 1932. július 26., 1932. július 29., 1932. augusztus I., Í932. augusztus 5., 1932. augusztus 17. HHStA. Wien, NPA. Fasc. 19. Budapest-Berichte, 641.; 643; 644; 645; 646; 650. 4g Márkus László: A Károlyi Gyula-kormány. . . 291. A budapesti osztrák követ politikai jelentése, 1932. aug. 29. HHStA, Wien, NPA. Budapest—Berichte, 652.
