Századok – 1986
Tanulmányok - Stier Miklós: Politikai újraorientálódás az 1920-as és 30-as évek fordulóján 260/II
IRÁNYVÁLTÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1920-AS 30-AS ÉVEK FORDULÓJÁN 295 Ezek után, mint az osztrák követ is jelenti, a párt és a kormány közötti politikai válság, és — tehetjük hozzá — a Károlyi Gyula-kormány válsága ismét akuttá vált.50 Mint a történeti irodalom már tisztázta, Bethlen óhajtotta kihasználni a helyzetet: a kegyelemdöfést ő adta meg Károlyi Gyula miniszterelnöknek, személyes hangú „félhivatalos" levélben kérvén tőle az agrárkövetelések teljesítését — még a finánctöke érdekeivel szemben is.5 1 Az 1932. szeptember 14-i pártértekezleten az agrárius tábor Károlyit lehetetlenné tette, és szeptember 21-én a miniszterelnök beadta lemondását. Egy héten át tartott a politikai közvélemény találgatása. Ezúttal a belpolitikai fórumokon kívül nemcsak a német, hanem az osztrák követ is tévedett: legvalószínűbbnek mindenki tulajdonképpen Bethlen visszatérését tartotta.5 2 Csak szeptember 27-től került a kombinációk előterébe Gömbös, akiről ekkor már a hivatalos körökben is, mint legvalószínűbbről nyilatkoztak.5 3 A volt fajvédővezér szeptember 29-én hivatalosan is megkapta a kormányzótól a felhatalmazást az új kormány megalakítására, és október 1-én már meg is kezdhette működését az első Gömbös-kormány. A politikai válságtól terhes tavaszi és nyári szezont Bethlen végigtaktikázta, hiszen Károlyi megbuktatása érdekében színleg a finánctőke érdekeivel szemben, agrárius színekben lépett fel, Gömbös pedig szervezkedett, s a politikai versenyfutás dobogójára ő került győztesen. A politika színpadán Bethlen hozta „tető alá" az agrárius-fajvédő csoportok szövetségét, ám a kulisszák mögött Gömbös készült az új politikai status quo megnyergelésére. És ezt úgy sikerült elérnie, hogy a politikai színpad mögött biztosítani tudta magának a Károlyi legfőbb bázisát jelentő finánctőke vagy legalábbis jelentős részének támogatását is. Miközben egy minden korábbinál jobboldalibb politikai (kormány- és párt-) program kidolgozásán fáradozott, amelyben elsősorban szintén az agrárius követelések megoldását tekintette a legszükségesebb teendőnek (ez volt az ún. sofort-program), már megegyezett a felsőház négy olyan tagjával, akik „Magyarország pénzügyi életének nagy részét ellenőrzésük alatt tartották".54 Erney Károly, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezérigazgatója, Scitovszky Tibor, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója, Korányi Frigyes, a Pénzintézeti Központ elnöke, Weisz Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója támogatásuk kilátásba helyezése ellenében „csak" azt kérték tőle, hogy mint leendő miniszterelnök akadályozza meg a Károlyi-kormány által előkészített két törvényjavaslat, a felsőházi tagok és képviselők összeférhetet-50 A budapest osztrák követ politikai jelentése, 1932. szept. 16. HHStA, Wien, NPA. Budapest— Berichte, 654. 51 Bethlen levelét közli és a lemondás körülményeit elemzi Márkus László i. m., 295—296. 52 A német követ politikai jelentése, Budapest, 1932. szept. 22. Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes, Bonn. Pol. Abt. II. Az osztrák követ politikai jelentése, Budapest, 1932. szept. 23. HHStA., Wien, NPA. Budapest—Berichte, 656. 53 Az osztrák követ politikai jelentése, Budapest, 1932. szept. 28. HHStA, Wien, NPA Budapest Berichte, 657. 54 Kónya Sándor: Gömbös kísérlete. . . 34—35.
