Századok – 1986
Tanulmányok - Nehing Karl: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés (1605–1609) 3/I
22 KARL NEHRING Pozsonyban a rendek Mátyást mindenekelőtt a portai követség elindításának a kérdésében szorongatták, azt kívánták, hogy Mátyás, tekintet nélkül a császárra, végérvényesen teremtse meg a törökökkel a békét. Ezért is küldték február 4-én az „egyesült országgyűlés" határozatából Nádasdy Tamást és Csuzy Gáspárt Budára, Ali pasához, hogy meggyőzzék a Mátyás alatt „egyesült tartományok" békekészségéről. Erre Ali pasa is ráállt, és erről biztosította az országgyűlés követeit, hogy amíg Mátyás és az „egyesült tartományok" hajlandók a békekötést befejezni, addig ő nem zavartatja magát a császár elutasító magatartásától. Hogy ezt megerősítsék, megállapodtak abban, hogy március elsején Érsekújvárott találkozzanak az az idő szerinti követek.8 7 Kezdeti félreértések után, amelyek abból származtak, hogy Ali pasa attól félt, hogy újabb, a zsitvatoroki béke megállapodásain túlmenő követelésekkel találja majd magát szemben, a törökök március végén eljöttek Érsekújvárra. A török delegációt Ahmed Kahya, Musztafa efendi és Hasszán simontornyai bég vezette. A tárgyalásokat Mátyás meghatalmazottaiként Johann Preiner, Thurzó György, Illésházy István, Kolonics Siegfried és Adam von Puchheim folytatták. Egy első megállapodásban egyezségre jutottak abban, hogy a hajdúkat a számukra Bocskai által kijelölt területre visszavezetik, és őket magyar részről többet nem üldözik.88 A tulajdonképpeni érsekújvári, március 28-i megállapodásban8 9 elhatározták, hogy legkésőbb 40 nap elteltével elindítják Komáromból a követséget Konstantinápolyba; az I. Ahmed szultánnak járó ajándék tekintetében úgy döntöttek a biztosok, hogy mindenekelőtt 150 000 forint értékben átadják a pénzt és az ajándékot, a fennmaradó 50 000 forintot pedig akkor fizetik ki, amikor visszatérőben Budára érkezik a császári követség. A határterületeken fekvő falvak vitás kérdésében még Komáromban kell döntésre jutniuk, mielőtt a követség megkezdi utazását a portára. Jellemző módon ehhez a zsitvatoroki szerződés Votum В magyar nyelvű fogalmazványa szolgált volna alapul, amely akkor Bécsben volt. Az osztrák és a magyar teljhatalmú megbízottak ekkor még nyilvánvalóan nem voltak tudatában annak, hogy a különböző példányok tartalma egymástól eltérő, míg a törökök már ekkor az általuk magyarul megfogalmazott szerződéspéldányhoz ragaszkodtak. Eközben a testvérviszály II. Rudolf és Mátyás között tovább éleződött. A császárnak sem politikailag, sem katonailag nem volt már lehetősége rá, hogy a pozsonyi országgyűlést megakadályozza. II. Rudolf egyre jobban elszigetelve, gyanakvón és visszavonultan rezideált Prágában, és nem volt abban a helyzetben, 81 München HStA Geh. Staatsarchiv Kasten schwarz 16 718 Fol. 81 Illésházy jelentése 1608. П. 15. Vö. Thurzó György titkára Závodszky György naplójával, Budapest OSzK Kézirattár Quart. Lat. 357. Fol. 15. 88 Wien HHStA Ungarn Alig. Akten Fase. 155b Fol. 81. A megállapodás eredetije magyar nyelven 1608. 111. 27. = Benda: MOE 13/14. köt. Nr. 1700. 89 Gévay Antal: Az érsekújvári békekötés. Tudománytár 5 (1835) 240—243. után Salamon Ferenc is kiadta a szintén magyar nyelven megfogalmazott szerződést a Két magyar diplomata c. munkájában 262. sk.
