Századok – 1986
Tanulmányok - Stier Miklós: Politikai újraorientálódás az 1920-as és 30-as évek fordulóján 260/II
IRÁNYVÁLTÁS MAGYARORSZÁGON AZ 1920-AS 30-AS ÉVEK FORDULÓJÁN 261 hogysem a baloldal számottevő szövetségese, netán előrehajtó eleme maradhatna. A forradalmi, a kommunista és a szocialista, valamint a polgári radikális és demokratikus, republikánus baloldalt a forradalmakat követő megtorlás lefejezi, száműzi, háttérbe szorítja, vagy elhallgattatja, a legalitásban működő szervezetek pedig, politikájukat és ideológiai pozíciójukat tekintve, veszítenek baloldaliságuk erejéből. Ezen egyértelmű jobbratolódást jelentő változások a húszas évek közepére már világosan tapinthatók, s ha a politikai konszolidáció egy időre le is lassítja a meglódult folyamatokat, sőt helyenként meg is merevíti a frontokat, a világgazdasági válság évei újabb módosulásokat hoznak. Ezek nagyságrendje és hordereje, különösképpen pedig azon sajátosságuk, hogy viszonylag rövid idő alatt, rendkívül gyorsan, mélyen és sok területen hatnak, arra indítanak, hogy a válság időszakának pár évét a magyar politikai és szellemi életben egyébként állandósult újraorientációk szempontjából is különösen jelentős időszaknak tekintsük, s hogy megkockáztassuk a megállapítást: az 1929—32 között kibontakozó újraorientációs mozgás alapvetően meghatározó és tulajdonképpen végzetes jelentőségűvé vált az ország további történetében. * Hogy az 1929—33 évi világgazdasági válság miként hatott a magyar társadalom különböző rétegeire, elsősorban természetesen az élet leglényegesebb területén, a gazdaságban, azt a magyar történeti irodalom már meglehetősen szisztematikusan, kellő alapossággal, jól áttekinthetően tisztázta.2 Érzékeltette azt is — helyenként egészen mélyrehatóan —, hogy itt a krízis még szélesebb sodrású, mélyebb társadalmi és politikai velejárói, az életérzést, ideológiát, művészetet, röviden: szemléletet és mentalitást is alakító-formáló következményei is jelentkeznek.3 Tanulmányunkban most elsősorban azzal szeretnénk foglalkozni, miként hatott a gazdasági válság a magyar politikai életben, illetve az egyes rétegek politikai mozgásában, s főként azt vizsgáljuk, hogy ezen új szituáció, a válság által felgyorsult társadalmi-politikai mozgás eredményezett-e, s ha igen, mely rétegeknél és milyen jellegű politikai újraorientálódást? Jóllehet, kézenfekvő mégis leszögezzük, hogy amikor a politikai mozgásról akarunk képet nyerni, nem elég az egyes társadalmi rétegek szerinti elemzés, hiszen a politikai szférán belüli elmozdulások, noha végső fokon gazdasági-társadalmi tényezők motiválják őket, sohasem követik mechanikusan direkt módon a gazdaságitársadalmi alapban bekövetkező mozgást. Ezért tanulmányunk a kormányzati politika általános jellemzéséből indul ki, végez társadalmi rétegződés szerinti ős főként a politikai pártokat illető vizsgálatokat, és befejezésül ismét a kormányzati politikát elemzi. 2 Az 1920-33. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon (szerk. Incze Miklós). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955. 526; Magyarország története 8. kötet, 597. és következő oldalak 3 Berend T. Iván: A Nagy Válság és Közép-Kelet-Európa. Az MTA II. Osztályának Közleményei 1980. 1—2. sz. 41—53.
