Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
256 JÓZSA ANTAL -MUCSI FERENC A „vérvörös csütörtök" eseményeire, akárcsak az ország legtöbb városában, Kolozsvárott is heves tüntetéssel reagáltak a munkások. A szombat esti gyűlésen Kun Béla méltatta a pesti események forradalmi jelentőségét.8 9 Ugyanígy ő volt a szónoka annak a tiltakozó népgyűlésnek, amely a Népszava elkobzása ellen zajlott le Kolozsvárott.9 0 Ő agitált a háború veszedelme ellen 1912. november 17-én szervezett tiltakozó népgyűlésen és felvonuláson is, amelyet Európa-szerte ezen a napon rendeztek meg a szocialisták a Balkán háború nyomán kibontakozott európai háborús veszély ellen.9 1 Az erdélyrészi pártszervezet mindinkább kiterjesztette tevékenységét a nagyobb városokon túlra is. Jócsák Kálmán emlékirataiban részletesen beszámol róla, hogy mennyire fellendítette a mozgalmat a szociáldemokrata párt terve: az 1913 márciusára meghirdetett általános sztrájkra mozgósító felhívása. 1913 januárjában—februárjában Jócsák és Kun Béla gyűlések sorozatát tartották meg az erdélyi városokban és ipari centrumokban, eljutottak a Zsil völgyébe is, mindenütt agitálva a készülő általános sztrájk s a demokráciát ígérő választójogi reform mellett. A petrozsényi csendőrség 1913. február 25-én a kéí agitátort letartóztatta és visszatoloncolta Kolozsvárra.92 Az agitációs utak során Kun Béla megfordult Nagyenyeden is, ahol menyasszonya, Gál Irén zongoratanárnő élt szüleivel. Látogatásai mind gyakoribbak lettek; 1913 tavaszán csaknem minden hét végét a Kolozsvártól nem messzire fekvő kedves kisvárosban töltötte. Az ilyen látogatások vége nem lehetett más, mint a házasság: 1913. június 29-én a két fiatal összeházasodott, s megkezdte szerény kolozsvári otthonának megteremtését. Házasságuk első éveit, a magánélet és a mozgalmi tevékenység szétbogozhatatlan összefonódását hangulatos, szép leírásban érzékelteti Kun Béla özvegye az 1960-as évek közepén megjelent emlékezéseiben.93 A házassággal nagyjában egyidőben Kun Béla előbbre jutott a hivatali „ranglétrán" is. A temesvári munkásbiztosító vezetőjévé választott Jakobi Kálmán helyébe őt nevezték ki a kolozsvári munkásbiztosító „mb. igazgatójává".9 4 A következő év tavaszán szakmai tevékenységét újabb elismerés érte: megválasztották a Munkásbiztosító Tisztviselők Országos Egyesülete választmányi tagjává.9 5 Nem véletlen, hogy a kolozsvári pártszervezet Kun Bélát választotta küldöttnek a szociáldemokrata párt 1913. október 19—21-én lezajlott XX. kongresszusára. A 89 Újság, Kolozsvár, 1912. május 25. 40 Uo., 1912. június 12. Idézi Kun Béláné I. m. 24—25. 91 Borsónyi György I. m. 31. 42 Újság, Kolozsvár, 1913. január 27., február 15., 26. 93 Kun Béláné I. m. 34—50. 94 PI Arch. 686. f. 212. ő. e. Idézi Borsányi György I. m. 30. 95 Népszava, 1914. június 2. Idézi Borsányi György I. m. 34. Ugyanitt foglalkozik röviden Borsányi György Kun Béla „sikkasztási ügyével", megállapítva, hogy az ellenforradalmi szennyirodalom által óriásira nagyított eset nem volt egyéb, mint egy kisösszegü meg nem valósult vidéki kiszállás elszámolásának elmulasztása, amelynek rendezését a Munkásbiztosító vezetői lehetővé tették számára.
