Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
KUN BÉLA PÁLYAKEZDÉSE 255 fiatal szocialista tisztviselőjének sikeres tevékenységét bizonyára elősegítette az a tapasztalata is, amelyet korábban Nagyváradon, az ottani munkáslakás-probléma publicisztikai feltárása során szerzett. A városi törvényhatósági bizottság 1911. december 13—14-én tartott ülésén jóváhagyólag tárgyalta a munkáslakásépítő szövetkezet addigi tevékenységét, amelynek eredményeként lehetővé vált, hogy a munkások önerőből 400 egészséges munkáslakást építsenek fel Kolozsvárott.8 5 Az akció sikere megnövelte Kun Béla reputációját. Formai tekintetben ugyan nem, de a valóságban már ő számított a helyi pártszervezet „első emberének", aki telve volt új elképzelésekkel, gondolatokkal, s a megvalósításukhoz szükséges tettrekészséggel egyaránt. így emlékezik rá 1911 nyaráról szólva Jócsák Kálmán, akit a központ ekkor küldött Kolozsvárra a titkári tennivalók ellátására.86 A szociáldemokrata mozgalom egyik helyi vezetőjeként Kun Béla is kivette a részét a szociáldemokrata párt országos politikájának megvalósításából. 1910-től, a felbomlott, s a parlamenti választásokon súlyos vereséget szenvedett koalíció demokratikus szárnyával és elsősorban vezetőjével, Justh Gyulával ekkor épült ki a szociáldemokrata párt választójogi együttműködése, amely 191 l-ben a két párt között formális szövetség-kötéshez vezetett. A párt ezáltal kitört a korábbi évek politikai elszigeteltségéből, s a választójogi tömegmozgalom új hullámát tudta kibontakoztatni. Ezek a küzdelmek vezettek el az 1912. május 23-i fővárosi forradalmi megmozdulásokhoz, a „vérvörös csütörtök" barikádjaihoz, az egész magyar belpolitikai élet felrázásához. Ezekből a harcokból a kolozsvári munkásság is derekasan kivette a részét. 1911 szeptemberében Kun Béla is tagja volt annak a munkásküldöttségnek, amely meghívta Justh Gyulát a szociáldemokratákkal közösen rendezendő választójogi nagygyűlésre.8 7 Más alkalomkor a szövetséges párt egyik főkövetelése: a Habsburg-militarizmus elleni harc szerepelt a napirenden, s a gyűlés szociáldemokrata szónokát, Kun Bélát rendőrök vezették ki a gyülésteremből, mert a gyűlést ellenőrző rendőrtisztviselő szerint megengedhetetlen szavakkal támadta a fennálló rendszert.88 85 Elismerőleg ismerteti a munkáslakásépítési akciót a marosvásárhelyi Erdélyi Pénzügye, lap 1911. 6. száma (március 15. 13.) 86 PI Arch. 686. f. 212. б. e. Idézi Borsányi György I. т., 29. 81 Szabadság, Kolozsvár, 1911. szeptember 5. Borsányi Kun Béla 1909—1910. évi kolozsvári pártmozgalmi munkájával kapcsolatban idézi a Népszavából (1910. november 17.) a szociáldemokrata párt ellenőrző bizottságának határozatát, amely egy évre (1910 szeptemberétől 1911 szeptemberéig) eltiltja Kun Bélát attól, hogy a pártban választott tisztséget töltsön be. A határozatot összefüggésbe hozza a párt üj irányvonalával, a Justh-párttal való szövetkezéssel s érzékelteti: Kun Béla valószínűleg szembeszegülhetett ezzel az új irányvonallal. Utalásszerű érvei azonban nem eléggé meggyőzőek; hiszen pl. Kun Béla éppen 1911 szeptemberében tagja volt annak a delegációnak, amely Justh Gyulát Kolozsvárra invitálta egy közös választójogi népgyűlésre. Kun Béla a koalíció jobbszárnyával való, 1912 nyarán kötött szövetség ellen lépett fel az 1913-as pártkongresszuson. A fegyelmi határozat indokai és megalapozottsága — amelyet Borsányi szerint nem léptettek hatályba — egyelőre nem világosak. 88 Népszava, 1911. november 14., december 13.
