Századok – 1986

Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II

254 JÓZSA ANTAL -MUCSI FERENC találkozott először, ahol az országos hírű költőre Kun Bélával együtt várakozott; Kun Bélával „barátok voltunk — idézi Ion Brad Isac-ot —, akivel együtt jártam egyetemre Kolozsvárott".81

A kolozsvári New York kávéházi beszélgetések, viták emlékét őrizhette Adynak az a fényképe, amelyet személyesen dedikált „Kun Bélának szeretettel — Ady Endre". A kép évekig díszítette Kun Béla otthonát, mígnem a háború alatt elkallódott.8

2 Ebben a körben, amelyben Adyt tekintette szellemi vezérének, költői forradalmát a társadalmi forradalom előkészítőjének, született meg az az elhatározás, hogy a fővárosi Galilei Kör mintájára egyesületbe tömörítik a város progresszív gondolkodású fiatal értelmiségeit, diákjait. A Bolyai Szabadgondolkodó Egyesület 1909 tavaszán alakult meg, s május 2-án tartotta első nagygyűlését a Magántisztviselők Egyesületének dísztermében. Az egyesület megalakulásáról megemlékezik Stettner Tamás újságíró is, aki mellesleg azt írja, hogy mikor 1908 őszén Kolozsvárra került, Kun Béla volt az első ember, akinek bemutatták.83

A kör tevékenységéről egyelőre további adataink nincsenek; a Kun-életrajzhoz ez is megoldásra váró feladat még. Nagyjában Kun Béla Kolozsvárra kerülésével egyidőben, tehát 1908 közepe táján vetődött fel egy fontos városi szociálpolitikai akció terve: a rohamosan fejlődő város nyomortelepeinek felszámolása és egészséges munkáslakások építése. A város vezetői — nyilván a tarthatatlan helyzet nyomására is — tárgyalásokba bocsátkoztak a tervet szorgalmazó területi Munkásbiztosító Pénztár vezetőivel egy munkáslakásépítő szövetkezet alapításáról. Elsősorban jelzálogkölcsön felvételéről volt szó, amelyhez a városi tanácsnak kellett kezességet vállalnia, a szövetkezet tagjainak, az épülő munkáslakások majdani tulajdonosainak pedig a hitel részletekben történő visszafizetését. Az építkezéshez szükséges parcellázási előterjesztés 1911. január 10-én került az illetékesek elé, a városi törvényhatósági bizottság pedig január 20-án tárgyalta először a kérdést. Hosszas és nehéz tárgyalások kezdődtek. A szövetkezet tagjainak toborzása, alapszabályainak kidolgozása, majd megalakítása, a 48 (más forrás szerint 52) hold kiterjedésű telek megvásárlása, egyáltalán: a szövetkezet mindennapi munkájának irányítása „a szociálpolitika terén ismert nevű munkáspénztári fogalmazó": Kun Béla feladata volt, akit a szövetkezet „ügyvezető igazgatójává" választottak.8

4

A közleményt hírül adó lap ehhez hozzáfűzte, hogy Kun Bélának „a szövetkezet létesítése körül nagy érdemei vannak". A munkásbiztosító 81

Ion Brad: Emil Isac un tribun al ideilor noi. Cluj. Ed. Dacia. 1972. 39. 82

Kun Béláné, I. m. 45., Borsónyi György I. m. 27—28. 83

Kolozsvári Hírlap, 1909. április 30., Stettner Tamás: Tizennégy év Kun Béla életéből. Bp., Egyesült Könyvnyomda, 1919. A Kőr nagygyűléséről a szabadkőműves Kelet c. folyóirat 1909 szeptember 8-i száma is tudósít. Eszerint dr. Várady Zsigmond Hazafiság, vallás és szabadgondolat címmel tartott előadást. (Országos Levéltár, P 1083. К 1909.) 84

Kolozsvári Városi Közlöny, 1910. május 18., július 15. (Idézi: Borsónyi György I. m. 28.); Újság, Kolozsvár, 1911. január 6., 26., 28., március 8.) Idézi: Kun Béláné I. m., 23.) Arhivul Statului, Cluj. Kolozsvár város tanácsa. 16868/1908. 786., 829/1911.;