Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
KUN BÉLA PÁLYAKEZDÉSE 249 egyik a már említett Sas Ede-féle affér, amelynek tárgyalásai még 1906. október 15-én megkezdődtek a nagyváradi 2. sz. járásbíróságon. A rendelkezésünkre álló periratok64 alapján nyomon követhetjük a tárgyalásokat, a fellebbezések, idézések sorozatát. Ezekből azonban talán csak két mozzanat érdemel külön említést. Az egyik az, hogy Kun Bélát dr. Sonnenfeld Lajos fiatal ügyvéd, a váradi szociáldemokrata pártszervezet egyik neves értelmiségi képviselője védte (mint már említettük, eredménytelenül). A másik mozzanat: Kun Béla a 30 korona perköltséget rendezte, de a 300 koronás pénzbüntetést nem tudta — nem akarta — kifizetni. Miután a büntetés kifizetésének határideje — 1907. február 9-e — elmúlt, a váradi törvényszék, amely a jogerős másodfokú ítéletet hozta, a 300 korona pénzbüntetést behajthatatlansága esetén 30 napi börtönbüntetésre változtatta, s az ügyet a büntetés behajtása vagy az ítélet végrehajtása végett áttette a nagyváradi rendőrkapitánysághoz. Kun Béla pesti lakcímeiről, a Budapesti Naplóhoz kerüléséről már azok a rendőrkapitánysági iratok tájékoztatnak bennünket, amelyek a Kun Béla utáni nyomozás során keletkeztek. Eszerint — a sikeres nyomozás eredményeként — Kun Béla 1907. március 14-én Budapesten személyesen vette át a váradi bíróság felszólítását, s néhány nap múlva kérvényezte, hogy a 300 korona büntetést havi 10 koronás részletekben fizethesse ki. A váradi főügyész (március 30-án) a kéréshez hozzájárult, de nem tudták kézbesíteni a címzettnek, mert az már akkor a kolozsvári ügyészség foglya volt.65 Ezzel elérkeztünk a másik perhez, amely sokkal súlyosabb büntetéssel fenyegette. A kolozsvári ügyészség 1906 őszén vádat emelt ellene lázítás és hatóság elleni erőszakra való felhívás címén. A vád alapja egy röplap volt, amelyet Kun Béla 1906 júliusában írt a kolozsvári építőmunkások sztrájkja alkalmából. Bár Kun Béla ekkor már a nagyváradi Szabadság című lap munkatársa volt, a kolozsvári szociáldemokrata mozgalomhoz még sok szállal kötődött; szülei is a városban laktak, s maga is gyakran átutazott az erdélyi fővárosba. A sztrájk, amely az építőmunkások szakszervezetének helyi csoportja és a kolozsvári építőmesterek kartellje közötti harcként nagy hevességgel folyt már a tavasz óta, 1906 júliusában új fordulatot vett. Az építőmesterek a sztrájk letörése végett Morvaországból munkásokat fogadtak, de mikor ezek — nem utolsósorban a helyi szociáldemokraták agitációjának hatására — értesültek arról, hogy milyen céllal szerződtették őket, csatlakoztak a sztrájkolókhoz, s együtt sorakoztak fel a sztrájk letörésére kirendelt csendörök ellen. A csendőrök fegyveres beavatkozása áldozatot is követelt: Dán Péter 66 esztendős kőműves olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy néhány óra múltán kiszenvedett. Ebből az alkalomból a szociáldemokrata párt kolozsvári szervezete gyászjelentést adott ki, amely éles szavakkal bélyegezte meg a gyilkosság elkövetőit és felbújtóit egyaránt. A gyászjelentés szerzője, Korundán György ellen osztály elleni izgatás címén eljárást indított az ügyészség. Hasonlóképpen eljárás indult Kun Béla 64 Lásd a Bihar megyei levéltár már idézett anyagát: Arhivele Statului jud. Bihor. Fond Tribunalul oraçului Oradea. Anul 1909. Dosar 247—1515. 1—64. fol. 45 Uo.
