Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
250 JÓZSA ANTAL -MUCSI FERENC ellen is „Csendőrszurony. Rendőrkard. Bestiák az utcán" címmel megjelent röpiratáért.6 6 A röplap tartalmáról egyelőre nincsenek ismereteink; talán egyszer előkerül egy példánya. A címből annyi mindenesetre kiviláglik, hogy aligha alkalmazott hangfogót a hatósági erőszak elkövetőivel szemben. A kolozsvári esküdtbírósági tárgyaláson 1907 tavaszától sorozatban zajlottak a szociáldemokrata mozgalom vezetői ellen indított perek, köztük az építőmunkássztrájk kapcsán emelt vádak alapján is. A Korundán elleni perben az esküdtek a vádlottat „nem bűnösnek" mondták ki, s így a törvényszék a gyászjelentés szerzőjét felmentette a vád alól. A persorozatban ez már a negyedik felmentő ítélet, tehát az ügyész negyedik veresége volt. Talán ezzel is magyarázható, hogy az ügyész a kitűzött tárgyalásokról kétszer is távol maradó Kun Béla ellen letartóztatási parancsot adott ki. (Kun Béla átlátszó ürügyekkel alátámasztott távolmaradásaival nyilván arra számított, hogy sikerül „kifognia" egy számára kedvező összetételű esküdtszéket, amelyben a város olyan polgárai foglalnak helyet, akiktől ügyének kedvező elbírálását remélhette.) A letartóztatási parancs alapján 1907. május 13-án két civilruhás rendőr megjelent Kun Béla lakásán s a fiatal újságírót a kolozsvári törvényszék fogdájába kísérte. Másnap, május 14-én tartották meg az esküdtszéki tárgyalást. Az ügyész elejtette a lázítás vádját, de annál nagyobb hangsúllyal szerepeltette a hatóság elleni erőszakra való felhívás bűntettét. Az esküdtek, akik között nem voltak Kun Bélával rokonszenvező polgárok, bűnösnek mondták ki, s így a kolozsvári törvényszék 6 havi államfogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélte.67 A büntetés megkezdésének időpontja az év novemberében vált esedékessé. Május közepétől novemberig Kun Béla Budapesten tartózkodott, s továbbra is tagja volt a Budapesti Napló szerkesztőségének. A nagyváradi bíróság ezután is zaklatta, újabb és újabb fizetési meghagyásokkal bombázta. 1907 júniusában — a kapott kedvezmény alapján (amely valamiképpen mégiscsak eljuthatott hozzá) — 10 koronát kifizetett a váradi, Sas Ede elleni „becsületsértési" perben ellene hozott ítélet alapján, de 1912-ig a további 290 koronát nem fizette ki (végül is az ítélet elévült). A váradi megkeresésekre a budapesti rendőrkapitányság sorra-rendre azt a választ adta, hogy „Kun Béla hírlapíró Kolozsvárt az ottani törvényszék fogságában" van. Végre, 1907 szeptemberére a bürokrácia útvesztői ellenére is kiderült, hogy Kun Béla nincs a kolozsvári ügyészségi fogházban. Ekkor nyomozás indult, hogy „a szökésben lévő Kun Béla hírlapírót" kézrekerítsék. Csak azért foglalkozunk ilyen aprólékosan ezekkel a — ma már semmitmondó — részletekkel, mert részint érzékeltetik, hogy Kun Béla milyen keserves viszonyok között élt 1907 tavaszán—nyarán, s miért foglalkoztatta az a gondolat, hogy külföldre, Amerikába meneküljön, s ott valamelyik magyar nyelvű szocialista lapnál 66 Kolozsvári Munkás, 1906. december 15.; Kolozsvári Friss Újság, 1907. február 7. 47 Arhivele Statuluijud. Bihor. Fond Tribunalul oraçului Oradea. Anul 1909. Dosar247—1515. 1— 64. fol.. Újság, Kolozsvár, 1907. május 15., Budapesti Napló, 1907. május 15.
