Századok – 1986

Történetirodalom - Olderogge A. D.: Epigamija (Ism.: Füssi Nagy Géza) 185/I

TÖRTÉNETT IRODALOM 20 Ь Kastanov a voloszty jelentésváltozásáról ír. Ivan Kalitánál ez még vámszedési jogot jelentett, míg II. Ivánnál már adminisztratív-területi egységgé alakult. Ekkorra a fejedelemség pénzügyi helyzete jelentősen megváltozott, a jövedelmek differenciálódtak, a fejedelem xjabb jövedelemforrások és nagyobb területek fölött rendelkezett. A. A. Zimin cikkében azt elemzi, hogyan érvényesültek az első orosz törvénykönyv (a Ruszszkaja Pravda) "fiagyomanyai Északkelet-Oroszországban a 14—15. században. Vizsgálati módszerként összehasonlítja pl.: a Ruszszkaja Pravda bővített változatát Vaszilij Dmitrijevics nagyfejedelem Dvinai Statútumával, vagy az 1497. évi törvénykönyvvel. Az összevetés alapján megállapítható, hogy a későbbi törvények egyrészt korlátozták az első orosz törvénykönyv alkalmazási területét, másrészt lényegesen megváltoztatták annak normáit. Az 1397—98-as Dvinai Statútumra az első orosz törvénykönyv még jelentős hatással volt. Az 1497-es törvénykönyvben viszont ez a hatás csak néhány cikknél figyelhető meg, és jelentősek a tartalmi különbségek. Zimin tanulmánya a jogalkotás fejlődési jellegzetességeit gondos összehasonlító forráselemzéssel feltáró kitűnő munka. /. B. Grekov cikkében a Troickij évkönyvnek az 1408—1409-es évek Oroszországa politikai életében elfoglalt helyével és lehetséges összeállítójával foglalkozik. Összehasonlítja az Arany Horda kánja, Jedigej 1408. évi oroszországi betöréséről szóló elbeszélés ezen évkönyvbeli kifejtését a többi variánssal és az időben hozzá közelálló alkotásokkal. Megállapítja, hogy az elbeszélés krónikabeli változata nem Kiprián metropolita koncepcióját tükrözte, így ő nem lehetett a gyűjtemény összeállítója vagy sugalmazója. Az évkönyv a 15. sz. eleji moszkvai-tveri ideológiai harcban csak az egyik: a moszkvai tendenciát fejezte ki. I. B. Grekov először foglalkozik a történészek közül a 15. sz. végi — 16. sz. eleji irodalmi-publicisztikai művek és a fenti elbeszélés kapcsolatával. Az ismertetett tanulmány a vizsgált források újszerű megközelítését tükröző és a több vonatkozásban teljesen új szempontokat felvető munka. A. G. Manykov a 16—17. századi ún. önkéntes holopokról (szolgák) szóló törvényeket és alkalmazásukat vizsgálja. Megállapításai szerint az 1597. évi törvénykönyv rendelkezései az ún. önkéntes szolgaságnak a jogi kiformálását jelentették. Az említett intézmény új formájában az adósszolgává (kabalnie holopi) válás alternatívája volt. A. A. Preobrazsenszkij cikkében a Középső Volga vidék és az Ural vidék népei 17—18. századi történeti kölcsönhatásait elemzi. Behatóan foglalkozik a terület betelepülésével, gazdasági kisajátításával és a migrációs folyamatokkal. Mindezek, véleménye szerint, elképzelhetetlenek lettek volna a betelepült orosz és az őshonos lakosság gazdasági kapcsolatai nélkül. Különösen gazdag anyagot tár fel a földmüvelés, a városok, a kereskedelem és a manufaktúra-ipar fejlődésével kapcsolatban. Az ismertetében nem térhettünk ki a könyv mindhárom része (a kötetben 31 szerző írása kapott helyet) részletes bemutatására. így, terjedelmi okok miatt, inkább csak megközelítően átfogó képet próbáltunk adni erről az értékes anyagról. Kurunczi Jenő OLDEROGGE, D. A. EPIGAMIJA Nauka, Moszkva, 1983. EPIGÁMIA Dmitrij Alekszejevics Olderogge professzor, akadémikus, a Leningrádi Állami Egyetem Orientalisztikai Kara Afrikanisztikai Tanszékének, valamint a Mikluho-Maklaj Néprajzi Intézet (SzTA) Afrika Szektorának vezetője 1903-ban született Litvánia fővárosában, Vilniuszban. Születésének 80. évfordulója alkalmából — egyéb hivatalos elismerések és szakmai méltatások mellett — jelent meg értékes tanulmánykötete Epigámia címmel. A kötet Olderogge legfontosabb elméleti tanulmányait gyűjti csokorba. Maga a könyv három elkülönülő részre tagolódik: az első, legbővebb részben a rokonsági rendszerekkel, házassági szokásokkal