Századok – 1986

Történetirodalom - Iszszledovanija po isztorii isztoriografii feodalizma (Ism.: Kurunczi Jenő) 183/I

TÖRTÉNETT IRODALOM 20 Ь erődítményekben élnek. Ezek egyben feudális tisztviselői feladatokat látnak el. A kialakuló polgárság és a város egyéb lakói kasztrendszerben élnek ezekben a városokban. A faluhoz hasonló faluközösségi rendszer nyomai figyelhetők meg a kasztszerü elkülönüléssel együtt. A városok külön klán rendszerű lakónegyedekre különültek el. A városi kézművesek céhes szervezetbe taglódva a feudális főnököknek adókat fizettek. A városban végbemenő változásokkal párhuzamosan a falun is megfigyelhető a mezőgazdasági és kézművesipar közötti munkamegosztás kifejlődése, a falun ekkor kialakul azoknak a kasztja, akik nem foglalkozhatnak kézműves termeléssel. A falun és a városon egyaránt megfigyelhető a takácsság mesterségének elterjedése. A városi takácsok kis földparcellákkal rendelkeztek. A városon is ugyanolyan önkormányzat kialakulása figyelhető meg, mint a falu esetében, és ez egyben a keleti város fejlődésének egyik sajátosságát képezi. A városokon a mezőgazdasági termelés nem elhanyagolható, és a városi földek után a mogul korszakban a dzsagirdaroknak adókat fizettek a városi kézművesek is. A falu—város közötti munkamegosztás kialakulása következtében a falun is átalakulások figyelhetők meg, és a későbbi dzsazsaman rendszer követelményeinek megfelelően, amikor a parasztok bérleti formában, a termésük 1/3-ad vagy 1/4-ed részét adják ie a zamindariknak. Az ipari és kézművesipari fejlődés következtében a vidékeken is megjelennek a kis mezővárosok kézműves termeléssel; a kaszabok. Az indiai fejlődés esetében ugyanolyan történeti fejlődési vonásokat lát a szerzőnő, mint az európai fejlődés esetében. A dzsagirdarok és zamindarik személyében feudális inmmunitással rendelkező feudális uralkodó réteg alakul ki. A falu és a város közötti munkamegosztás ugyanolyan méretű, mint Európa esetében. A feudalizmus viszonyai között a céhes kézműves ipar mellett megjelennek a manufaktúrák, és ezzel karöltve a bérmunkások rétege is kialakul. Kezdeti formájában ugyanolyan tőkefelhalmozódás figyelhető meg, mint Európában. A szerzőnőnek nem ez az első munkája India történetére vonatkozóan. A „Német ideológia"-ból kiindulva, a falu és a város között ugyanolyan munkamegosztást feltételez, mint Európa esetében. A munkában nagyon jól láthatók a keleti fejlődés sajátosságai, így a városokban a klán- és kasztszervezetben élő takácsok, akik mellesleg mezőgazdasági kisegítő tevékenységet is folytatnak. Itt merülhet fel a kérdés az olvasóban, hogy miért nem tesz említést az ázsiai termelési módról. A munka bevezetőjében ugyanis a falu és a város közötti munkamegosztás kialakulásnak bemutatásával együtt megjegyzi, hogy a kézműipari és a mezőgazdasági termelés ugyanazon közösségek keretében folytak az indiai falun, majd később a városi önellátó parcellával rendelkező kaminok, városi kézművesek takácsok klán-szerú negyedeiben. A munkában nagyon helyesen gazdasági és társadalmi szerkezet és annak fejlődése szerint haladva mutatja be az egyes gazdasági és társadalmi fejlődésbeli mozzanatokat. így, ennek következtében, a munka időrendje nem világos. Azokat a jelenségeket nagyon nehezen lehet nyomon követni a munkában, amit a mogul invázió jelentett India esetében. Továbbiakban az arab muszlim szokások és a gazdasági, és társadalmi rendje elemeinek Indiában való megjelenését nem értelmezi, nem világítja meg kellő módon, ami megnehezíti az olvasó helyzetét. Tagányi Zoltán ISZSZLEDOVANIJA PO ISZTORII I ISZTORIOGRAFII FEODALIZMA Moszkva, 1982, Nauka. 263 1. TANULMÁNYOK A FEUDALIZMUS TÖRTÉNETÉRŐL ÉS TÖRTÉNETÍRÁSÁRÓL A kiváló szovjet történész, B. D. Grekov (1882—1953) születésének 100. évfordulójára a SZUTA Történeti Osztálya és Történettudományi Intézete gondozásában megjelent, a legjelesebb tudósok által szerkesztett kötet (felelős szerk.: V. T. Pasuto) három részre tagolódik. Az első részben a történetíró életútjáról és munkásságáról olvashatunk. A könyv bevezetőjében V. T. Pasuto Grékov tudományos,