Századok – 1986

Történetirodalom - Asrafjan K. Z.: Szrednyevekovüj gorod Indii XIII. szergyinü XVIII. veka. Problemü ekonomicseszkoj szocialnoj isztorii. (Ism.: Tagányi Zoltán) 182/I

182 TÖRTÉNETT IRODALOM 20 Ь К. Z. AS RA FJAN SZREDNYEVEKOVÜJ GOROD INDU XIII. SZERGYINÜ XVIII. VERA. PROBLEMÜ EKONOMICSESZKOJ I SZOCIALNOJ ISZTORII Izdatyelsztvo Nauka. Glavnaja redakcija vosztocsnoj lityeraturü. Moszkva, 1983. 220 I. AZ INDIAI VÁROS A XIII. ÉS A XVIII. SZ. KÖZEPÉIG A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÖRTÉNETÉNEK KÉRDÉSEI. A harmadik világ várostörténetének térképein ugyancsak fehér foltok láthatók. Erre vonatkozóan a nyugati tudományban az urbanizmus kialakulást elsősorban az európai hatásoknak tuladonítják. A szerzőnő ebben a munkájában alaposan rácáfol erre a nézetre. A városok igen fejlettek voltak a középkori keleten és ugyanúgy, mint Európában, Indiában a középkor folyamán is láthatjuk a falu és a város közötti munkamegosztásnak kialakulását. Ugyanakkor a szerző ezen folyamat sajátos keleti vonásait is figyelemmel kíséri. Az indiai város a középkor folyamán a feudális fejlődés útján haladt, azonban embrionális formában a kapitalizmus viszonyai is kialakulhattak benne; ugyanis megjelentek a manufaktúrák a felsőbb fejedelmi udvar igényei kielégítése céljából. A gazdasági és társadalmi fejlődésnek egy egész világra érvényes sémáját képzeli el, és az egész világot átölelő, eredeti tőkefelhalmozódás jelenségei mellett foglal állást. A szerzőnő, India várostörténetének a mogul hódítás előtti és utáni korszakait mutatja be. A korai időkben — és később is — hatalmas városi agglomerációk alakulhattak ki. Így, a 18. sz. második felében Ahmabadban 900 ezer ember él, vagyis, az urbanizmus olyan mértékű, mint Európában, ha nem nagyobb. Az urbanizmus jelenségei a feudális társadalmi rend kötelékeiben alakulhattak ki, és a mogul korszak feudális „abszent landlordjai" a dzsagirdarok uralják a városokat. A városi fejlődés következtében az indiai városon és falun is egyaránt hatalmas társadalmi átalakulások figyelhetők meg. így a város és a falu közötti munkamegosztás kialakulása következtében a falun növekszik a mezőgazdasági termelés intenzitása. A falusi kis kézműipari termelés méretei megnövekednek, elsősorban a takácsmesterség virágzása következtében. A falun is ugyanolyan vállalkozókedv figyelhető meg az építkezések esetében, mert ugyanolyan erődítményes emeletes épületeket építenek, mint a városon. A földesurak feudális immunitási joga elnyerése után a parasztság egyre nagyobb mértékben igyekszik a városokba költözni, mert a volt korábbi faluközösségi szervezetre és annak földjeire a földesúr igyekszik a kezét rátenni. A városban letelepülő parasztok kis földműves parcellákat tartanak fenn. A faluközösségi parasztság migrációja következtében, valamint a feudális immunitás jog következtében a földforgalom is igen nagy mértékben megnövekszik. A falusi kézműipar fejlődésével együtt a városon a kismértékű kézműipar a kasztrendszerben is kibontakozik a kaminok kisipari tevékenysége következtében. Ezek elsősorban takácsok voltak. A céhes szervezetű, feudális patrónus hatalma alatt fejlődő városi kisipar mellett a fejedelmi udvarok luxusfogyasztása következtében a 17—18. században európai méretű manufaktúrák alakulnak ki. így a feudalizmus viszonyai közepette a kapitalizmus jelenségei figyelhetők meg csíra formájában. A manufaktúrák és a bérmunka elsősorban a selyemipar területén alakulhatott ki, ahol a bérmunkások körében asszonyok és gyermekek igen nagy számban találhatók. A megélhetést illetően az egyes társadalmi rétegek között igen nagy különbségek alakultak ki. így az „abszent landlord", a kereskedelemmel és az uzsorakereskedelemmel foglalkozó zamindarik jövedelme 2500 rúpia volt, ugyanakkor ez a bérmunkások körében 55 rúpiát tett ki. A manufakturális bérmunkások keresete akkora volt, mint a korabeli Punjab mezőgazdasági dolgozóinak bére. A korakapitalisztikus viszonyok kialakulása következtében a falu—város közötti kereskedelmi kapcsolatok megélénkülnek, a bazári városi negyedek kialakulása és a luxusjavakkal folytatott kereskedelem figyelhető meg. Indiában kialakul a tengeri kereskedelem, és kifejlődik a hajóépítés, mindezek a portugálok megjelenésével együtt jelentkeznek. A város fejlődésére jellemző, hogy a kereskedelemmel, uzsorakereskedelemmel foglalkozó, mezőgazdaságból jövedelmeket húzó feudális elemek, a dzsagirdarok és a zamindarik a városi