Századok – 1986
Tanulmányok - Nehing Karl: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés (1605–1609) 3/I
10 KARL NEHRING ezenkívül a tárgyalások során megkísérlik, hogy Kanizsát, Esztergomot és Egert visszakapják, és hangsúlyozzák a Habsburg-igényt Erdélyre. Azért, hogy a törökökkel és Bocskaival szemben a császári uralmi igényt Magyarország felett kiemelje — írja Mátyás testvérének —, a német biztosokhoz „adjungálta" a magyar Thurzó Györgyöt, Kollonics Siegfriedet, Batthyány Ferencet, IstvánfTy Miklóst és Erdödy Kristófot.36 A békeközvetítök szerepét a császáriak és a törökök közötti eljövendő tárgyalásokon a Bocskai által küldött biztosok, Illésházy István, Nyáry Pál, Czobor Mihály és Hoffmann György vették át. A császári delegációt, melyhez a fent említett, Mátyás által kiválasztott magyarok tartoztak, Johann von Molart, Komárom várának parancsnoka és az udvari haditanács későbbi elnöke, valamint Adolf von Althan, Alsó-Ausztria kapitánya vezette. A török delegáció élén Ali pasa és Habil efendi állt. Ezenkívül megjelentek még a megyék küldöttei. Bocskai híveinek szívós alkudozás után elért sikere lett, hogy a tárgyalások színhelyéül a Zsitva Dunába torkollása körüli területben egyeztek meg.3 7 Míg a császáriak és Bocskai küldöttei sátraikat a Duna bal partján verték fel, a törökök előbb Nyergesújfalunál tartózkodtak, majd a tárgyalások ideje alatt tábort vertek Almásnál, a Duna jobb partján, a Zsitva torkolatával szemben.3 8 Október 29-én, vasárnap került sor a három fél első találkozójára a császáriak táborában. Ali pasa és Habil efendi 32 csónakból álló hajóhaddal jött fel a Dunán, Bocskai követeinél ebédeltek, és aztán együtt mentek tovább a császáriak sátrához. Az említett császári biztosok mellett ott volt még Dóczy András és Christoph von Teufel báró is; Teufel 36 Wien HKA Reichsakten 156 Fol. 512 sk. 518 sk. 37 A tanácskozás helyének magyar elnevezése a folyónévből és a torkolat megnevezésére akkor használatos „torok" szóból tevődik össze. Ebben az időben a Zsitva egyik ága 16 km-rel Komáromtól keletre torkollott a Dunába. Mind a török kori Magyarországról különben legmegbízhatóbb történeti térkép — Ludwig Fekete: Türkische Schriften aus dem Archive des Palatínus Nikolaus Esterházy 1606— 1645. Bp. 1932. (térképmelléklet) —, mind népszerű művekben, mint pl. Meyers Enzyklopädisches Lexikon (1979) 25. köt. 775. a helyet, mely soha nem volt lakott helység, hibásan 25 km-rel Komáromtól északra, a Zsitva Nyitrába torkollásához helyezi. 38 A következő előadás Bocskai és a császár biztosainak jelentésein alapul. Az előbbit részben kiadta Salamon Ferencz: Két magyar diplomata a tizenhatodik századból. Bp. 1878. X—XI. Szilágyi: Bocskay és Illésházy 117. sz. 613—616. Ipolyi Arnold: Adalék a zsitvatoroki béke történetéhez. In: Új Magyar Múzeum 2(1851 /52). 153— 158. és a szerzödésdokumentáció egy részét — Fol. 14—23 — képezi, melyet Budapesten a MOL Esterházy család hercegi ága levéltára, P 108 Rep. 71 Fasc. 26a őriz. A jelentés teljes angol fordítása most Bayerle, The Compromise 12—17. A császári fél eddig ismeretlen tárgyalási jelentése szintén Budapesten található MOL 147 Magyar Udvari Kamara Fasc. 15 434/2 Fol. 45—51. Kiegészítésül ehhez vő. Wien HHStA Türkei 90b Fol. 131 Althan Mátyáshoz, 1606 X. 31.; uo. 90c Fol. 17—19 Molart Mátyáshoz, 1606. XI. 7.; uo. Fol. 22 Althan Mátyáshoz, 1606. XI. 9. és Budapest MOL I 47 Magyar Udvari Kamara, Fasc. 15 434/2. Fol. 20—23 a császári biztosok jelentése Mátyáshoz, 1606. XI. 1. következő napról való utóirattal; Wien HHStA Ungarn Alig. Akten Fasc. 151. Fol. 139 sk. Mátyás a császári biztosokhoz 1606. XI. 5.
