Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
160 FENYVESI LÁSZLÓ egyenlő; a 191 gurus 3820 akcsényi vámmal volt megterhelve. Mivel 1 denk kürkre átlagosan 200 akcse vámot vetettek ki, megállapíthatjuk, hogy ezt a vámösszeget mintegy 19 denk prém után szedték be.188 Összesen tehát 572 denk prém került a vilajet székhelyére a 3 év alatt. S ebből a mennyiségből a görög szűcsök mindössze 29 denk kürköt vittek Pestre és Budára, vagyis alig 5%-ot A görög szűcsök prémszállítása tehát a mohamedánok, zsidók és délszlávok áruszállításához képest jelentéktelen volt. Egészen nyilvánvaló, hogy ezt a kis mennyiséget nem eladásra, hanem saját céljaikra hozták fel a Balkánról, s műhelyeikben dolgozták fel készáruvá, és ezt árusították kis boltjaikban. Nem lehetett túlságosan nagy kereslet termékeik után, vagy talán nem bírták a versenyt a hatalmas forgótőkével rendelkező mohamedánokkal és zsidókkal, mert számuk egyre fogyott: 1571-ben még hatan voltak, 1573-ban már csak ketten, s 1580-ban egyedül Száró szűcs dolgozott kis pesti műhelyében a görögök közül. A görög szűcsök tőkeerejének, kereskedelmi forgalmának jobb megismerése céljából érdemes áttekintenünk az egyes évek görög áruforgalmát, valamint ezeknek az áruknak akcsében és forintban kifejezett értékét és vásárlóértékét is, hiszen csak e viszonyítás alapján tudunk konkrét képet nyerni a görögök anyagi-gazdasági potenciáljáról. A vám összegéből könnyen kiszámítható az áru értéke, hiszen a belföldi ruházkodási cikkekre 5%-os vámot vetettek ki Budán a törökök.18 9 Az akcse két dénárt ért, azaz 50 akcse tett ki 1 számítási forintot.19 0 A vásárlóérték megállapításához célszerűnek véljük a két legfontosabb mezőgazdasági termény, a búza és a bor, valamint a parasztság igavonó barma, az ökör árához viszonyítani a görögök áruszállítmányának értékét. Tolnai adatok szerint 1 hl búza 40, 1 hl bor 300, 1 ökör pedig 200 akcsébe került a 16. század közepén.19 1 1571-ben 6 görög szűcs hozott fel árut a Balkánról, 18 denk mennyiségben. Ez 1275 kg-nak felelt meg, s a 3 évi görög prémszállítmány 58%-át jelentette. Vámja 1600 akcsét tett ki (55%), mely 32 forintnak felelt meg. Az áru értéke 36000 akcse (58%), vagyis 720 forint. Vásárlóértéke: 180 marha, vagyis 900 hl búza, vagy 121 hl bor. A legtöbb árut Szára szűcs szállította, aki két ízben is járt a Balkánon: ő fizette az 157 l-es vám 33%-át, s vitte Pestre az áru 40%-át a görögök közül. 1573-ban már csak 2 görög vitt prémet, Szára és Kodzsu. Összesen 9 denk árut hoztak Pestre és Budára, mely 675 kg-ot jelentett. Vámja 800 akcse, azaz 16 forint volt (27%). Értéke 16 000 akcse, vagyis 325 forint (25%). Vásárlóértéke: 80 ökör, vagy 400 hl búza, vagy 54 hl bor. Kodzsu vitte Budára az áru túlnyomó többségét a görögök közül; kétszer is megjárta 1573-ban a Balkánt. Ő fizette a vám 81%-át, és szállította az árumennyiség 77 %-át a vilajetszékhelyre. 1580-ban már csak Száró hozott fel a Balkánról Pestre kürköt, 3 denk, azaz 225 kg (10%) mennyiségben. Vámja 480 akcse, vagyis 9,5 forint (17%). Értéke: 9600 akcse, azaz 192 forint (15%). Vásárlóértéke: 48 szarvasmarha, vagy 240 188 Voss, uo.; és 160. j., 580. 185 Uo. 558. 190 Voss E„ A váci.. .1972. 128. 191 Káldy-Nagy, Tolna. . . 1962. 580.; és 160. j., 580—1.
