Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
156 FENYVESI LÁSZLÓ görögül beszéltek, s Hunyadi Mátyás görög tudósokat is maga köré gyűjtött,171 de mindeddig nem sikerült részletes adatokat szerezni róluk. Számuk mindenesetre nem lehetett sok Mohács előtt, hiszen egyébként gyakrabban előfordulnának a különféle forrásokban. Az 1550-es évekből is mindössze egyetlen görög boltosról találtunk adatot Budáról; Pestről egyelőre nincs híradás az 1562 előtti évekből görög polgárokról. 1552—53-ban a budai török államkincstár összeíratta a boltok, raktárhelyiségek, árusbódék bérlőinek nevét, s az általuk fizetett bér összegét. A hátralékos, meglehetősen elhanyagolt állapotban levő boltokról készített defterben olvashatjuk a következő bejegyzést: „Kara urum (görög) szabómester boltja, napi 1/2 akcse bérrel".172 Ez a Kara (Fekete) nevü görög szabó rövidesen elköltözhetett Budáról, esetleg meghalt, mert egyetlen 1559-es és 1562-es adódefterben sem szerepel többé.17 3 A budai és pesti görögök a rum, urum (római) népnévvel megjelölve szerepelnek a török forrásokban, mely a görög „romiosz" (római) elnevezéssel kapcsolatos.174 Mint Fekete Lajos megállapította, „örmény neveknél, zsidóknál, görögöknél, cigányoknál szokás szerint megjegyzik, hogy az illető örmény (ermeni), zsidó (jahud, jahudi), görög (rum, urum), cigány (csingane)".17 5 Budán és Pesten az 1546-os defterek görögökről nem adnak hírt. 1562-ben Budán 6 görögöt említenek „rum" népnéven, s egyet a „mi'már" (építész, építőmester) megjelöléssel. Kalfa mi'már volt 1562-ben a budai vár főépítésze, míg elődje, Mimár Györgye feltehetően délszláv származású volt: ő 1558—1560 között Cegléd, Nagykőrös, Nagymaros szultáni hászvárosok és a Kuvin-szigeti mukátaa eminjeként (a pénzügyigazgatási egység adóbeszedési vállalkozójaként) van feltüntetve a pénztári naplókban. 1562-ben már nem szerepel.176 Ismerjük az építészek járandóságát is: naponta 15 akcse zsoldot kaptak. Mimár Györgye 1 évre és 3 hónapra 6637,5 akcse fizetést húzott.17 7 E szerint Kalfa építész egy évi járandósága 5475 akcse (110 ft) volt, ami jelentős összegnek számított az adott korban, hiszen 27 szarvasmarha vásárlóértékével volt egyenlő.178 Az építészen kívül hat görög neve van feltüntetve az 1562-es budai adódefterben. Ezek a következők: Bata rum, György rum, Duka rum, Oranos rum, Karacsa rum, 171 Füves ö., A görög kereskedők megjelenése... 1972. 227. 172 Velics A., Magyarországi...II. 1890. 122. 173 Káldy-Nagy, Kanuni... 1971. 14, 187. 174 „Ezeken az államnak csak kis részét képező területeken, akárcsak az egéjz birodalomban, e görögül beszélő bizánciak önmagukat a római állam római polgárainak nevezték... Ez az elnevezés megmaradt a bizánci birodalom egész fennállása és a török hódítás négy évszázada alatt. Még ma is a népi nyelvben a »romiosz « név bizalmas színezetű szinonimája a »görög«-nek." (Janisz Politisz, Az osztályok. . .1961. 119.) 175 Fekete L—Káldy-Nagy, Budai. . . 1962. 589. 176 Uo. 279—550. 177 Uo. 407., Káldy-Nagy, Harács. . . 1970. 113. 178 Káldy-Nagy, Tolna... 1962. 580.
