Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
150 FENYVESI LÁSZLÓ reneszánsz címerpajzs látható, alsó részében NICOLAVS SOV...133 kezdetű név van belevésve. A reneszánsz címert alul és felül hullámos, bojtos szalagok övezik. Az alsók között jól látszik az 1525-ös dátum. Sajnos, a sírkő legalján levő cirill betűs felirat annyira lekopott, hogy a szavakat már nem lehet kibetűzni. A legszebb, ma is olvasható sírlap Johannes Fiorentinus müve. Ennek is reneszánsz címerpajzs helyezkedik el a közepén, egy törtvonalas, karéjos keretben, hirdetve, hogy akinek emlékét őrzi, nemesi származású volt, mint az előző sírkő halottja. A sírlap négy sarkán rózsából kifejlődő díszek lángnyelveket ábrázolnak. A reneszánsz módon megformált szép, nagybetűs körirat latin szövege a következő: PRUDENS AC CIRCVMSPECTVS DINKO SARTOR ID 525.134 A név előtt szereplő formula egyértelműen bizonyítja, hogy a nemesi származású Dinko szabómester Ráckeve bírája volt egykoron; a fennmaradt latin oklevelek is mindig ezzel a megjelöléssel illetik a bírókat, akiknek tudására, műveltségére, tapasztalataira, előrelátóan okos körültekintésére bizony nagy szüksége volt a népes kalmárvárosnak. Valószínű, hogy az előző sírkő Nicolaus nevű polgára, akinek szintén nemesi címer látható a sírkövén, ugyancsak bírói tisztséget viselt 1525 előtt. Bizonyára a városnak és a görögkeleti egyháznak tett kimagasló szolgálataikért került e görög vallású vezetők sírköve a legelőkelőbb helyre, a Boldogasszony-templom belsejébe. Talán ők voltak az egyházközség kurátorai, s mint ilyenek, szorgalmazhatták és szervezhették az 1510-es években a két kolostorkápolna építését, esetleg a Szent Kereszt-templom és a különálló torony elkészítését is. Erre vallanak a 18. századi, analogikus példák is. Például a leghíresebb és leggazdagabb ráckevei görög főbíró, Jovanovics Mihály nagykereskedő, aki többször is betöltötte e legfontosabb városvezetői funkciót, élete végéig a görögkeleti egyház főgondnoka volt, ő fejeztette be a torony építését, a kereszt feltüzését. A görögkeleti egyháznak tett érdemeiért görög feliratú sírkövét a hagyományoknak megfelelően a templomba falazták be.135 A Boldogasszonytemplom többi középkori sírkövének díszítése és felirata teljesen lekopott. Néhány ráckevei görög kalugyer nevét is ismerjük a 16. századból. Amikor röviddel a Dózsa-parasztháború kitörése előtt felépítették a kolostorrá berendezett két oldalkápolnát a kis szentéllyel, 1514-ben a belső festési munkálatokat három görög gvárgyián irányította: „Michaelis, Georgiis ас Janya".136 Egy évvel Buda eleste előtt, 1540-ben rekonstruálták a templom festményeit, ám sem a művész személye, sem a munkálatok irányítóinak kiléte nem ismeretes.13 7 1 546-ban is három görög szerzetese 133 Ma már csak a Nicolaus név olvasható. 1843 előtt Bognár József, a Csepel-sziget első monográfusa még ki tudta betűzni a családnév néhány betűjét is. Nyilvánvalóan Sóvágó Miklós sírkövéről van szó. (Csepel = Tudománytár, 1843. 14. k. 221.) 134 Nem A D (Anno Domini), hanem I D (Incarnationis Dominicae)! 135 Füves ö., A ráckevei... 1959. 119.; Enlz G., Ráckeve... II. 1958.20. 136 Kereskényi Gy„ Érd.. .1874. 35. 131 Magyarország műemlékei. Szerk.: Genthon István. Bp. 1951. 352.
