Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
GÖRÖGÖK A BUDAI SZANDZSÁKBAN A 16. SZÁZADBAN 145 superintendentia" központjából.10 3 Ily módon Ráckeve a Duna—Tisza-közi mezővárosi reformáció centruma lett,10 4 és e tény még inkább erősítette a város magyarrá válásának folyamatát. Fokozódott a görögkeletiek asszimilálódása is, melyet a nevek is mutatnak. Az 1562-es ráckevei tahrir-defterben tipikus görögkeleti névvel már jóval ritkábban találkozunk, mint másfél évtizeddel korábban. A város vezetésében is a magyarság jutott egyre meghatározóbb szerephez, valamint a már korábban elmagyarosodott olaszok.10 5 1571-ben magyar főbírója volt a hászvárosnak, Paksi Mihály, s ugyancsak magyar volt Dezső Bálint és Bornemissza András esküdt elöljáró is.106 Az 1562-es adódefter nem nevezi meg a bírókat (ők ugyanis adómentességet élveztek), de a mahallék, a városrészek vezetői valamennyien ismeretesek. A 39 szermahalle (mahalle-főnök, esküdt elöljáró) közül ötnek volt görögkeleti hangzású neve: Kosztadin János, Szabó Dimitre, Tót Petre, Szűcs Zsivkó és Gyirav Sebestyén polgároknak. Lehetséges, hogy néhány, foglalkozásnevet és egyéb személynevet viselő elöljáró is görögkeleti rác volt, de számukat még így sem tehetjük többre az esküdtek egyharmadánál. A görögkeleti famíliák száma a következőképpen alakult: a török uralom első évtizedében (az 1543—1548-as ráckevei pénzügyigazgatási jegyzék10 7 és az 1546-os adódefter szerint,10 8 242 nős és 53 nőtlen férfi neve ismeretes, s közülük 234 háztartásfőt köteleztek adófizetésre.109 Ekkor tehát összesen 295 nős és nőtlen férfi neve szerepel a ráckevei pénzügyigazgatási iratokban. Az 1559-es ráckevei adójegyzék mérlege: 167 nős, 49 nőtlen férfi; 161 adózó háztartásfő; összesen 216 fő.11 0 1562-ben pedig 167 adózó háztartásfőt és 55 nőtlen családtagot (az adózók fiát és testvérét) vették jegyzékbe Ráckevén, azaz összesen 222 férfit írtak össze.11 1 Eszerint a görögkeleti adózó háztartások száma 1546-tól 1562-ig, alig másfél évtized elteltével az eredetinek háromnegyedére csökkent. Ám ebből korántsem lehet arra következtetni, hogy a rác össznépesség száma is ugyanilyen mértékben megfogyatkozott.11 2 Mint 103 Földváry László, Szegedi Kis István élete s a Tisza—Duna mellékeinek reformációja. Bp. 1894. 209—210.; uő. Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez. I. Bp. 1898. 66—83. 104 Makkai L., Pest...I. 1958. 102—4.; Sípos Gábor, Ráckevei reformátorok = Tanulmányok. .. 1972. 33—52.; Kalhona Géza, Fejezetek a hódoltsági reformáció történetéből. Bp. 1974. 81—193, 209—231.; Mészáros (Fenyvesi) L., „Elég..." 1972. 307—315. 105 Kathona G., 117—144., Skaricza Máté, Szegedi István élete. Ford.: Faragó Bálint. Mezőtúr, 1906. 44. 106 Kathona G„ uo. 142—4.; Faragó В.. uo. 65—6.; Monumenta Hungáriáé. 1550—1579. Monumenta Historica Societatis lesu. Vol. 101. Edidit: Ladislaus Lukács. Róma, 1969. 292—3, 1022. 107 Velics A., Magyarországi . . .II. 1890. 10—1, 56—8. 108 Káldy-Nagy, Kanuni. . .1971. 85—9. 10g Az 1546-os adódefter neveihez csak az 1543—48-as munkátaa-jegyzékben szereplőket adtuk hozzá. 110 Káldy-Nagy, A budai... 1977. 261—7. 111 Uö, Kanuni... 1971. 89—95. 112 Ld. a 110. j„ 16—17. 10 Századok 1986/1
