Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
144 FENYVESI LÁSZLÓ nevét elsőként említik az 1546 utáni ráckevei adóbeszedési vállalkozók listáján, tehát ő volt az emin, az adóbiztos, márpedig a korábbi gyakorlat szerint is a kevei bíró töltötte be ezt a tisztet. (A ráckevei görögkeleti üzletemberek 1543—1548 között szedték be a Csepel-sziget valamennyi állami és földesúri adóját, vámbevételét.)9 7 Az 1540-es évek közepétől, miután Székesfehérvár protestáns magyarsága közül annyian Ráckevére menekültek, hogy egy egész utcát benépesítettek, fokozatosan előtérbe került a magyar vagy elmagyarosodott lakónépesség.9 8 A falvak népe, különösen az 1551— 1552-es Temes—Maros vidéki, dunántúli és felvidéki hadjáratok során9 9 szétfutott a szélrózsa minden irányába, s közülük többen a két Duna-ágtól, a görögkeleti harcosoktól, a szultáni közigazgatás embereitől, a török káditól, a mohamedán adóbeszedöktől, a vámosoktól és fegyveres kíséretüktől bizonyos védelmet élvező Ráckeve szultáni hászvárosba menekültek. A Csepel-szigeti náhijé-központ népessége 1546—1562 között ily módon jelentős mértékben gyarapodott. 1546-ban még „csak" 300 fejadó-fizető adózója (hane), illetőleg 555 tized-fizető háztartásfője volt Ráckevének, mellyel messze az első helyre került a budai szandzsák települései között. 1559-ben 620 családfőt, illetve 700 fejadó-fizető adózót regisztráltak Kuvinban, viszont 1562-ben már 630 haráccsal adózó, illetőleg 748 tized-fizető polgár élt a hódoltsági viszonylatban is az egyik legnépesebb kerületi székhelyen. Ezt az adott korban igen nagy népességet a budai szandzsák egyetlen hászvárosa vagy faluja sem közelítette meg; Kuvin náhijé-székhelynek egyedül nagyobb adózó népessége volt, mint a 14 budai hászváros felének együttesen!100 Kétségtelen, hogy bizonyos vonatkozásban már önmagában ez az elgondolkodtató népességadat is utal a Csepel-szigeti rác központ 16. századi jelentőségére, melyet eddig történetírásunk a török források feltárásának hiányában jószerint egyáltalán nem tudott méltatni.10 1 1563-tól a történeti Pest megye legnépesebb településére költözött „a magyarországi reformáció nemzetközileg elismert vezéregyénisége", Szegedi Kis István református püspök,10 2 aki félszáznál több protenstáns eklézsiát igazgatott a „kevi 97 Ld. a 94. j„ Velics, 57. 98 Scaritus M., Kevi. . . 1581. 4—5. f.; Károly János, Fejér vármegye története. I. Szfvár, 1896. 471.; Mészáros (Fenyvesi) L., Délszlávok. . . 1976. 225. 99 Szántó Imre, A török 1551. évi őszi hadjárata a Temes-vidék és a Maros-völgy meghódítására = Hadtörténelmi Közlemények, 1972. 1—2. sz. 73—98.; uö, A Temes-vidék és a Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben = Századok, 1971. 105. évf. 1. sz. 16—56.; uö. Az 1552. évi szegedi hadjárat. Szeged, 1968. 32 p. (Acta Historica. 29.); uö, Eger vár védelme 1552-ben. Eger, 1971. 268 p.; uö, Ali budai pasa hadjárata 1552 nyarán a Hont-Nógrád megyei várak ellen = Történelmi Szemle, 1977. 20. évf. 1. sz. 31—52.; uö, Veszprém elfoglalása és a török terjeszkedése a Dunántúlon 1552-ben = A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 9. 1971. 49—54. 100 Káldy-Nagy. Kanuni... 1971. passim; uö, A budai.. . 1977. passim. A budai szandzsák még közöletlen, 1584-es török összeírása szerint „varos-i Kuvin" 250 keresztény és 18 mohamedán háztartást számlált, s 174. 484 akcse adót fizetett. (Wien. National-Bibliothek. Mxt. 611. fol. 27a—28a). 101 Mészáros (Fenyvesi) L.—Hausfatler K., A hódoltsági. . .II. 1974. 2. sz. 213—235. 102 Magyarország története. I. Főszerk.; Molnár Erik, Bp. 1971. 199.
