Századok – 1986
Tanulmányok - Nehing Karl: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés (1605–1609) 3/I
A ZSITVATOROKI SZERZŐDÉS TÖRTÉNETE 5 Magyarország fejedelmévé választották. Bocskai a császári csapatokat visszavonulásra kényszerítene Erdélyből és a királyi Magyarországról, és ezt követően elismerte a török fennhatóságot Erdélyben. Ehhez jöttek még a törökök 1605 évi katonai sikerei, amelyeknek Esztergom visszafoglalása lett a következménye. így II. Rudolf császár testvére, Mátyás főherceg, a Magyarországon harcoló császári csapatok fővezére arra kényszerült, hogy béketárgyalásokat kezdeményezzen mind a Bocskai1 0 vezetése alatt álló, felkelt magyar nemességgel, miközben Bocskai már az osztrák határig nyomult előre, mind pedig a törökökkel. II. Rudolf a most párhuzamosan folytatandó béketárgyalásokra testvérét, Mátyást, teljhatalommal ruházta fel. Ez különösen a felkelt magyar nemesség számára volt jelentős, mivel a magyar rendek szemében mind a jószágelkobzásokkal kísért ellenreformáció, mind pedig a részben kíméletlen kísérlet Erdély császári „megbékéltetésére" II. Rudolf személyével és az ő udvari kamarillájával kapcsolódott elválaszthatatlanul össze. A törökökkel való tárgyalással Caesar Gallo császári tolmácsot bízták meg. Gallo 1605. december 6-án érkezett Budára, és előzetes tárgyalásokat kezdett Ali budai pasával és Habil efendivel, a budai kádival.11 Bizonyos kérdésekben — ha nagyon általános megfogalmazásban is —, viszonylag gyorsan meg tudtak egyezni, hogy a végvárakat újból felépítik, a szultánt és a császárt egymással egyenrangúnak ismerik el, követeket cserélnek és a tatárokat bevonják a szerződésbe. Az adó helyébe a jövőben egy „munus honorarium annuale" lép, amiről a szultán nem mondhat le. Esztergom, Kanizsa és Eger várának visszaadásáról, amit Gallo követelt, a törökök egyáltalán nem voltak hajlandók tárgyalni. így megegyeztek abban, hogy a tárgyalásokat — Bocskai István követeinek bevonásával — valahol Esztergom és Komárom között folytatják. A vitás tárgyalási pontokon felül Caesar Gallo arról értesítette Mátyás főherceget, hogy a törökök ragaszkodnak Bocskaival megkötött békéjükhöz. A törökök ebben arra kötelezték magukat, hogy csak a Bocskai és a császár közötti béketárgyalások után kötnek békét a császáriakkal, s hogy a török—Habsburg tárgyalásokban részt fognak venni Bocskai képviselői is.12 Egyébként Ali pasa Gallonak az Erdély fölötti, a Habsburg-fennhatóság biztosítására tett minden próbálkozását visszautasította. Míg Gallo azzal érvelt, hogy II. Rudolf támogatta Bocskait, mint Erdély fejedelmét, Ali pasa arra mutatott rá, hogy a nagyvezír, Lala Mehmed pasa 1605. november 11-én a szultán nevében Pesten Bocskainak mint 10 A bécsi béke (1606. június 23.) előtörténetéhez és a szerződésszöveghez vö. Roderich Gooss: österreichische Staatsverträge. Fürstentum Siebenbürgen (1526—1690). Wien, 1911. 278. skk. 11 Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA) Türkei I, 89a Fol. 47—50, Caesar Gallo részletes jelentése Mátyás főhercegnek, 1605.-XII. 12. 12 Uo. Fol. 41. sk. Vö. Ahmed szultán athnáméja Bocskai számára, Mikó Imre: Erdélyi történelmi adatok 2. köt. Kolozsvárt 1856. 321—328.
