Századok – 1986
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI
MAGYARORSZÁG VASTERMELÉSE II. JÓZSEF KORÁBAN 1089 másrészt a II. József kori adatok fényében kissé óvatos becslésnek tűnik. Bidermann 1819—1829-es átlaga a Riepl-féle átlaghoz képest kissé magasnak tűnhetett, az 1780-as évek átlagával mindenképpen jól összeegyeztethető, mint ahogy összhangban van az osztrák statisztika 1841. évi közel 360 000-es, és 1846. évi kb. 420 000-es adatával is.27 6 Ami pedig az 1780-as évek Magyarországának és Erdélyének helyét illeti a többi vastermelő Habsburg-ország között, véletlenül éppen 1781-ből vannak összehasonlító adataink: Stájerország ekkor évi 320 000, Karintia 155 000, Krajna 20 000 bécsi mázsa vasat állított elő.27 7 Magyarország vastermelése tehát — ha csak a mennyiséget nézzük — alig maradt el Karintiáé mögött, Erdélyé pedig meghaladta Krajnáét, sőt talán még Morvaország évi 25 000-re becsült termelését is.278 Csehország vastermelésére nincs ezekkel egyidejű adat, de úgy látszik, a második helyet foglalhatta el, Stájerország és Karintia közt.27 9 A Habsburg-birodalom országai között élénk vaskereskedelem folyt. Magyarország nyugati területeit elsősorban Stájerország látta el vassal vagy közvetlenül, vagy bécsi és bécsújhelyi kereskedők közbenjöttével,28 0 Horvátországot Stájerország és Krajna. Ezzel szemben Alsó-Magyarország vasat exportált Morvaországba és Sziléziába, Felső-Magyarország Galíciába, de Erdélybe is, az erdélyi vasművek számára pedig fontos piac volt Havasaifölde és Moldva. Egy ország vastermelésének növekedése és lakosságának különböző vasárukkal való ellátottsága között nem volt egyenes összefüggés. A magyarországi vasművek termékprofilja megközelítően sem bővült, gyártmányainak minősége korántsem javult olyan mértékben a 18. század folyamán, mint ahogyan termelésük növekedett. De a jövőbe mutató technikai fejlődés bizonyos jelei már észlelhetők. A legszembetűnőbb a nagyolvasztók elterjedése. Míg a 18. század első felében a nagyolvasztó-alapítások száma 9 volt, a század második felében 23; a század első felének nagyolvasztói közül 5 bizonyult tartósan életképesnek, a század második felének nagyolvasztói közül már 20 (55,5%-kal szemben 86,9%). A nagyolvasztó, amely eleinte idegen testnek tűnt a magyarországi vaskohászatban, a 18. század végére elterjedt és meghonosodott. Az új nagyolvasztók körül mindenütt megjelentek az indirekt eljárás végigviteléhez szükséges frisstüzek és nyújtóhámorok. A magyarorszá-276 Magyarország története 1790—1848. Föszerk. Mérei Gyula, szerk. Vörös Károly. Budapest 1980. (Magyarország története tíz kötetben. V/l.) 396. 277 Herbert Hassinger: Der Außenhandel der Habsburgermonarchie in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Die wirtschaftliche Situation in Deutschland und Österreich um die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert. Hrsg. F. Lütge. Stuttgart 1964. 73. 278 Uo. 70. 279 Csehország vastermelése 1766-ban 51 280, 1797-ben már 223 419 bécsi mázsa volt. Gustav Otruba: Die älteste Manufaktur- und Gewerbestatistik Böhmens. Bohemia 5 (1964) 184. 280 OL, C. 35. Acta oeconomica. Lad. A. Fase. 29. No. 2.
