Századok – 1986
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI
MAGYARORSZÁG VASTERMELÉSE II. JÓZSEF KORÁBAN 1051 Kissé zavaró az üzemi adatok feltűnő mozgékonysága. Az üzemek és az el nem tagadható, meg nem szüntethető massák száma ugyan stabil, de a bucakemencék száma három évtized folyamán 14 és 25 között ingadozik. Minthogy biztos tudomásunk van kemencék megszüntetéséről, valamint újak üzembe helyezéséről, az összeírások számadatainak változandósága mögött elsősorban nem adatszolgáltatási pontatlanságot, hanem üzemi instabilitást sejtek. Erre mutatnak egyes üzemek ránk maradt termelési adatainak feltűnő ingadozásai is. A három csetneki vasmű termelésének növekedése az 1779. évi 2680 mázsáról a négy évvel későbbi 5019 mázsára, ami közel 100%-ot tesz ki, új kemencék üzembe helyezésének köszönhető, de a következő két évtizedben ezek a koncentrált üzemek szétesnek. A nagyszlabosi Rochfalussy termelésének ugyanezen négy év alatt 400%-os növekedése láttán viszont arra kell gondolnom, hogy aligha dolgozott 1779-ben egész éven át. A két dobsinai massa három egymáshoz nagyon közeli évből ránk maradt termelési adatai is olyan ingadozást mutatnak, amiből az üzemek instabilitására lehet következtetni : a szélső értékek (1162 és 4364 mázsa) közötti kereken négyes szorzó- vagy osztószám mindenféle átlagszámítást kérdésessé tesz. A termelési adatok ingadozásai ennek ellenére nagyjából kiegyenlítik egymást, úgyhogy végül is elfogadhatónak tartom, ha a csetneki járás évi vastermelését az 1780-as évek elején mintegy 17 000 bécsi mázsára tesszük. Az üzemi formák, amennyire meg tudom ítélni, a csetneki járásban változatlanok maradtak. Jellemző, hogy 1800 előtt Dobsinán kívül meg sem próbálkoznak massaépítéssel, a tőkeerősebbnek tünő vállalkozók is inkább vállalataik számát szaporítják, mint hogy üzemüket fejlesszék. A nagyszlabosi Hirsch Pohorellán próbálkozik, a csetneki Maritinszky is félbehagyja ottani üzemének bővítését és 1788-ban többedmagával a Dobsina város tulajdonába került Lányi-massát veszi bérbe.65 A kapitalista fordulatra a csetneki járásban majd csak az 1830-as években kerül sor, a dobsinai massák is csak Coburg Ferdinánd herceg megjelenésével lesznek valóban kapitalista vállalatokká.66 d) Rozsnyói járás A Sajó völgye tartozott ide Rozsnyótól északnak Oláhpatakig, délre Pelsőc vidékéig; itt tárgyalom a Torna vármegyében fekvő, de a rozsnyói járással csaknem egybeeső krasznahorkai uradalomhoz tartozó Dernőt is. Dernö. Gróf Andrássy István 1758-ban váltotta vissza a dernői hámort, s négy kemencével, két nagyobb és két kisebb hámorral dolgozó saját kezelésű uradalmi 65 StA Banská Bystrica, Koháry-Coburg es. lt., III. rész, Szentantali lt. II. 2400,2483. 140. lap, 499. Dobsina város lt., Városi könyvek I. 1786. évi bejegyzés; Obchod zelezom 1769—1793. 1790. évi iratok. 66 StA Banská Bystrica, Koháry-Coburg es. lt., II. rész, Szentantali lt. I. 1476—1478.
