Századok – 1986

Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI

1050 H ECKEN AST GUSZTÁV összeget kifizette a leányági Lányi-örökösöknek és magához váltotta az üzemet. A Lányi-massa ezután — nem tudtam megállapítani, hogyan és mikor — mégis Grünblath Mártoné lett, akitől Dobsina városa 1786-ban 17 000 ft-ért megvásárolta.6

3 A második dobsinai massât a város alatt 1759-ben kezdték építeni, az olvasztás 1760-ban indult meg, a hozzá tartozó nyújtóhámor 1763-ra készült el. Alapításától fogva a város tulajdonában volt.64 A vasmüvek és a kemencék száma a csetneki járásban a következőképpen alakult: 1776 17 vasmű 2 massa 25 kemence 1779 14 vasmű 2 massa 14 kemence 1782 14 vasmű 2 massa 21 kemence 1806 15 vasmű 2 1/2 massa 17 kemence A ránk maradt termelési adatok : Évi termelés bécsi mázsában Helység Vasmű 1779 1781 1782 Csetnek Gömöry Pál 1 200 2100 Maritinszky 660 1600 Márton 820 1319 Kuntaplóca Gömöry Mihály 700 1 503 Gömöry János 1295 1 700 Ochtina Varga 450 400 Kerepessy 550 400 Nagyszlabos Rochfalussy 400 1600 Hirsch 500 800 Rédova községi 820 785 Felsősajó Sebők 500 700 Dobsina Benigni 650 700 Lányi-massa nyersvas 2248 2830 1 162 kovácsvas 970 Városi massa nyersvas 3194 4 364 2220 kovácsvas 2476 Csetneki járás összesen 17433 16989 ebből nyersvas 5442 3 382 kovácsvas 11991 13607 63

HKA, Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2775. Fol. 194—195. Mikulik József: A bánya- és vasipar története Dobsinán. Budapest 1881. 13, ahol azonban sajtóhibából 1776 áll. A helyes évszám: Dobsina város lt., Városi könyvek I. 1786. évi bejegyzés (lapszám nélkül) a „sog. Grünblathische, ehemal aber Lanische Eisenhüttenwerk" megvásárlásáról. 64

Mikulik i. m. 12. Dobsina város lt., Városi könyvek I. 1759,1760 és 1763. évi bejegyzések (lapszám nélkül).