Századok – 1986
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Magyarország vastermelése II. József korában 1040/V–VI
MAGYARORSZÁG VASTERMELÉSE II. JÓZSEF KORÁBAN 1049 Kuntaplóca. A Gömöry családnak volt itt két hámora, mindegyik többnyire két kemencével dolgozott. Ochtina. Itt veszem fel Varga Mihály és Kerepessy József egykemencés hámorait, bár a források Vargáét Csetneken, Kerepessyét viszont Rochfalván levőnek mondják, nyilván a hámoros lakóhelyére gondolva. Azt sem tudom megállapítani, hogy a kettő közül melyiket vette át 1790 után a csetneki Márton András.5 5 Nagyszlabos. Rochfalussy Mihálynak és Hirsch Jánosnak volt itt 1780 körül egy-egy kétkemencés hámora. Rochfalussyét, amely a 19. század elejére Bodó Mártoné lett, nevezik feketelehotai hámornak is. Rédova. Egykemencés vasmüve a község tulajdona volt. Felsősajó. Sebők Mihálynak volt itt egy egykemencés hámora. Sebők tizenkilenc éven át katona volt, ez idő alatt előbb a remetei Leibiczer János, majd a helybeli Fábry András bérelte a hámort. Sebők leszerelése után, 1783-ban ráfizetésről panaszkodott, egy 1768. évi urbariális összeírás szerint azonban ez a vasmű a korcsma és az élelmiszer árusítás mellékjövedelmével együtt 702 ft 46 3/4 xr tiszta hasznot hozott.56 Dobsina. Bár vasmüveinek száma a 18. század eleji 6—7-ről a század derekára 3-ra csökkent, Dobsina megőrizte előkelő helyét, s a század 70-es éveiig technikai vezető szerepét is a Gömör megyei vasiparban. A 18. század második felének három dobsinai vasműve közül az egyik egykemencés hámor volt, a másik kettő massa. A 19. századot csak ez utóbbiak érték meg.57 Lányi Pál 1722-ben a Gölnic völgyében felépült massája5 8 az alapító 1733-ban bekövetkezett halála után fiára, Jánosra, majd 1760-ban unokájára, Zsigmondra szállt. Az örökösök azonban vidéki nemesi életmódot folytatva kiléptek az üzletből, a massât valószínűleg rögtön az alapító halála után, de az 1740-es évek derekától i bizonyíthatóan bérlőkre bízták. 1747-től Lányi Zsigmond 1761. november 28-án bekövetkezett haláláig az iglói Paltzmann Márton volt a bérlő.59 1761 végén megindult a küzdelem a massáért a leányági örökösök és a fiskus között.6 0 Közben Grünblath Márton 1761. december 10-én nádori adományt szerzett a Lányi-hagyatékra, 1762-ben statuálták is, a massáról azonban egy év múlva lemondott.6 1 1765-ben a massât a hozzá tartozó érczúzóművel, két frisstűzzel, egy közönséges és egy nyújtóhámorral 3900 ft-ra, minden tartozékával együtt összesen 7785 ft-ra becsülték.62 A fiskus ezt az 55 StA Banská Bystrica, Koháry-Coburg es. lt., III. rész, Szentantali lt. II. 2481. 142. lap, 476. sz. 56 HKA, Münz- und Bergwesen Schmölnitz. Rote Nr. 2775. Fol. 208. OL, E. 156. UC. Fase. 91. No. 54. Pag. 133. 57 StA Banská Bystrica, Gömör vm. lt., A. 33. Protocollum 1757—1759. Pag. 157sk. Bartholomaeides i. m. 350. 58 Heckenast Gusztáv: Lányi Pál. (A magyarországi korai kapitalizmus történetéhez.) Történelmi Szemle 5 (1962) 29—30. 59 OL, E. 148. NRA. Fasc. 1194. No. 21. Lit. О, Fase. 1225. No. 7. ad sub A. No. 6. sub A. 60 Uo. Fasc. 1224—1225 passim. 61 Uo. Fasc. 1224. No. 80, No. 19, No. 49—51. « Uo. Fasc. 1225. No. 7. ad sub A. No. 4.
