Századok – 1986

Tanulmányok - Berlász Jenő: Pavao Ritter-Vitezović az illirizmus szülőatyja. Magyar–horvát viszonyt az 17–18. század fordulóján 943/V–VI

996 BERLÁSZ JENŐ 0 Amikor pedig ezeknél a hatalmasságoknál sem ért el eredményt, a Dél-Magyarországra 1691-ben betelepült illír testvérnép, a szerbek főpapi vezetőinél is szerencsét próbált. Hódoló levelet intézett Sofronije Podgoricsanin karlócai pátriárká­hoz, majd ennek 1711-ben történt halála után, utódához, Kristofor Mitrovicshoz, néhány száz forintot kérve Serbia illustrata című művének kinyomtatására. Ámde a remélt támogatást itt sem sikerült megszereznie."8 g) Ebben a kilátástalan helyzetben — miután a bécsi udvarhoz is hiába folyamodott valamiféle szerény évdíjért — nem tehetett mást, ismét anagrammák írásával próbált szerencsét, mégpedig azoknál a magyar uraknál, akik előtt messzetekintő titkos illír terveit — közöttük Horvátországnak a Magyar Koronától való elválasztását, sőt esetleg Magyarországnak az elképzelt Új-Illyriába való bekebelezését — minden igyekezetével lepleznie kellett. 1710 decemberében — megint Eszterházy Pál nádor költségén — Ungaria toga et sago conspicua regnante Carolo III. cím alatt egy 48 lap terjedelmű anagrammagyüjteményt nyomatott ki a magyar rendeknek ajánlva. Hogy ebben a kötetben megjelent 43 anagrammát név szerint kikhez intézte — eredeti példány híján — részünkről nem állapítható meg. Többségben valószínűleg ugyanazokhoz, akiket eddig is ünnepelt.159 h) Ez volt Ritternek nyomtatásban megjelent utolsó munkája. Készült-e még sajtó alá rendezni egyebeket is, s egyáltalán írt-e még valami új jelentősebb müvet, nem tudható. Aligha. 1712 végén ui. már súlyos beteg volt. Visszavonultan élt a bécsi Alter Fleischmarkton levő Zum goldenen Bär nevű fogadóban — különös módon ugyanott, ahol 1692—1702-ig Leopold császár messzetekintő balkáni terveinek egy korábbi politikai ágense, a működése során gyanússá vált Djordje Brankovics „despota" is lakott rendőri felügyelet alatt.160 Lehetetlen itt arra nem gondolni, vajon Rittert nem azért szállásolták-e el ebben az ominózus fogadóban, mivelhogy az udvarban bizalmatlanság támadt vele szemben, s emiatt őt is megfigyelés alatt akarták tartani? Hiszen ő — mint mondottuk — érintkezésbe lépett a bécsi orosz követtel, sőt általa magával a cárral is, akinek balkáni aspirációi aligha voltak ismeretlenek a bécsi udvar előtt. Ezenkívül Stemmatographia]khax\ megvillantott pánillír, vagyis tulajdonképpen pánszláv birodalmi elképzelés, amelyben Oroszország is szerepel, szintén elgondolkoz­tathatta az osztrák birodalmi külpolitika vezetőit. Egy ilyen feltevés pedig elegendő lehetett ahhoz, hogy Rittert, mint ,,in rebus Slavicis" szakértőt elejtsék, sőt esetleg megfigyelés alá is helyezzék. Akármi volt is a helyzet, Ritter ezen a helyen 1713-ban már csak néhány hónapot töltött el — betegen. Baja ekkorra már annyira elhatalmasodott, hogy nem lehetett többé segíteni rajta: 1713. január 20-án befejezte életét. Halálos ágyánál csupán egy zenggi barátja voltjelen. Hagyatékában könyveken és kéziratokon kívül, úgyszólván semmi sem maradt. Történeti tárgyú könyvei zömét egyrészt becses forráskiadványok 158 Uo. 272—273. str. — Kéziratos példánya: SK R. 3452. 159 Uo. 289. str. A királyhoz 1. a főpapokhoz 27, a főurakhoz 17 anagrammát intézett. 160 Uo. 271—272., 290. str. — Opca Enc. I. sv. 157. str.

Next

/
Thumbnails
Contents