Századok – 1985
Közlemények - Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban IV/941
950 F.NGEL PÁL Tekintsük ezek után az összeírás megfelelő helyét: 253 Item in villa Zerthes Petri filii Ladislai de Chi:slouch et Nicolai fîlii Iohannis XII 254 Item in villa Zauoda ipsorum Petri [et Nicolai] XII Vagyis Zavadán a két félnek 1398 körül is 12 jobbágytelke volt, mint 1393-ban, míg Csertészen időközben úgy látszik négyet telepítettek, s így a számuk nyolcról 12-re emelkedett. Forrásunk tehát Ung megye birtokosait, jobbágyait és egytelkes nemeseit vette számba. Rajtuk kívül még egy rejtélyes kategória tartatott érdemesnek az összeírásra: a populi fumales, akikből a megyében összesen 438 volt. Kik lehettek ezek? A magyarországi latinságban nem ismerünk hasonló terminust, tehát egyelőre csak találgatásokra vagyunk utalva. Annyi valószínűnek látszik, hogy olyan csoportot jelöltek vele, amelynek tagjai nem voltak nemesek, de nem számítottak a szorosabban vett jobbágyság közé sem, vagy azért, mert nem volt telekbirtokuk, vagy azért, mert kiváltságolt, „szabad" telekkel rendelkeztek. Gondolhatunk tehát zsellérekre és „nemtelen cselédekre" (,ignobiles familiares) éppúgy, mint falusi bírákra, soltészekre vagy papokra. Mivel a számuk elég nagy (a jobbágyok mintegy 12%-ának felel meg), elképzelhető, hogy mindazokat magába foglalta, akiknek saját „füstjük" (fumus), azaz házuk volt, de jobbágyi szolgáltatással terhelt földjük nem.3 2 Milyen célból készülhetett az összeírás? Azt a feltevést, hogy valamiféle adólajstromról volna szó, el kell vetnünk, nemcsak azért, mert adóra vagy pénzre a szövegben semmi sem utal, hanem főként azért, mert a Zsigmond-kor végéig nincs egyetlen adatunk sem arra, hogy a kuriális nemesekre adót vetettek volna ki. (Mint láttuk, az 1427. évi kamarahaszna-jegyzékekben sem szerepelnek.)3 3 Kézenfekvő viszont, hogy dokumentumunkat a nevezetes temesvári országgyűlés (1397 okt.) végzéseivel hozzuk kapcsolatba, noha, mint nyomban meglátjuk, ez a kapcsolat sem problémamentes. A gyűlés, mint ismeretes, a nikápolyi katasztrófa keltette pánikhangulatban ült össze, és elsősorban a hadszervezet reformjával foglalkozott. Végzéseiből számunkra csak annyi fontos, hogy háború esetére pontosan szabályozta a nemesség fejenkénti felkelésének módját, továbbá, hogy minden 20 jobbágy után egy íjász hadbaküldését követelte meg a birtokosoktól.3 4 A kormánynak azonban hamarosan azt kellett tapasztalnia, hogy rendelkezéseinek az érintettek csak vonakodva tesznek eleget.3 s Ezért 3 2 A fumalis jelző használatára ebből a korból mindössze két adatot ismerek, mindkettő a denarii fumales összetételben fordul elő, és úgy látom, keveset segít a probléma megoldásában. 1360 ban a zágrábi püspökségnek fizetendő tizedek rögzítésekor a későbbi keresz'.énypénz megfelelője: lile autem, qui nichil in messe habuit, duobus denariis fumalibus tantummodo teneatur, T. SmiZiklas: Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae acSlavoniae. Zagrabiae, 1904-1934. XIII. 75. 1384-ben a zsolnai királyi népek által fizetendő kamara haszna neve: Item lucrum camerae nostrae, quod denarios fumales apud ipsos vocatur (!) solvant secundum consuetudinem ipsorum hactenus observatam, F. XI. 531. 3 3 Bonis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, [1947]. 481. 34 DRH 161-162. Vö. Borosy András: A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar hadszervezetben. Bp. 1971. 15-16. 35 Erről panaszkodik a király 1398 novemberében Pozsony megyéhez intézett parancsában is, Ortvay Tivadar: Oklevelek Temesvármegye és Temesvár város történetéhez. I. Pozsony, 1896. 281. vö. ZsO 1.5583.
